KuriózumVirtuális autizmus: komoly károkat okoz a gyerekeknél a túlzott képernyőhasználat

Virtuális autizmus: komoly károkat okoz a gyerekeknél a túlzott képernyőhasználat

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon és a Google Hírek-en!

Új klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy sok olyan gyerek, aki jelentős időt tölt képernyők előtt, legyen szó akár televízióról, videójátékokról, táblagépekről vagy számítógépekről, olyan tüneteket mutat, amelyek megfelelnek az autizmus általános tüneteinek. Ezt a jelenséget nevezik virtuális vagy digitális autizmusnak.

Bár virtuális autizmusnak nevezik a tünetek hasonlósága miatt, a jelenség lényegében nem tartozik az autizmus spektrumzavar diagnosztikai körébe. A kifejezést Marius Zamfir román pszichológus vezette be a használatba, aki megállapította, hogy Romániában megdöbbentő mértékben megnőtt az autizmussal diagnosztizált gyerekek aránya.

Az ok ismeretlen volt, ezért a kórházi nyilvántartásokban keresett válaszokat. Ezekben a feljegyzésekben pedig felfedezett egy növekvő tendenciát: megállapította, hogy az autizmussal diagnosztizált gyerekek naponta négy vagy több órát töltöttek különböző típusú képernyők előtt.

Az autizmussal diagnosztizált gyerekek aránya az Egyesült Államokban is ijesztő mértékben megnövekedett az elmúlt évtizedekben, és ennek legalábbis részben szintén a virtuális autizmus áll a hátterében. Míg 1975-ben 5000 gyermekből egynél diagnosztizáltak autizmust, addig 2005-ben minden 500 gyermekből egynél, 2014-ben pedig már minden 68 gyermekből egynél.

Két francia orvos, Dr. Isabelle Terrasse és Dr. Anne-Lise Ducanda szintén foglalkozni kezdett a virtuális autizmus problémájával, és egy YouTube csatornát is létrehoztak, hogy válaszoljanak néhány fontos kérdésre a jelenséggel kapcsolatban. Egy videóban bemutatják a témában készült tanulmányukat, azzal a szándékkal, hogy tájékoztassák a szülőket és a pedagógusokat a virtuális autizmus növekvő arányáról, és megoldásokat kínáljanak.

Kutatásaik során megállapították, hogy néhány 0 és 4 év közötti gyereknél, akiknél autizmust diagnosztizáltak, érezhető változásokat tapasztaltak pusztán attól, hogy eltávolították a képernyőket az életükből, tehát ezekben az esetekben virtuális autizmusról lehetett szó.

Dr. Duncada elmondása szerint a tévéműsorok például hiába tanítják meg a kisgyerekeket bizonyos szavakra, azok jelentése nem lesz világos a számukra. Lehetséges például, hogy a gyerek megtanul számolni, de valójában nem érti, mit jelentenek a számok, amiket elismétel, ezért például, ha egy felnőtt megkérné, hogy adjon a kezébe három ceruzát, nem tudná, mit várnak tőle.

A gyerekek a szavak jelentését a társas interakciókon keresztül tanulják meg, valódi tárgyakkal játszva, és úgy, hogy valaki elmagyarázza azt nekik. A tanulási folyamatban elengedhetetlenül fontos szerepet játszik az adott játékok, tárgyak megérintése, mert a kisgyerekek agya nem tud fejlődni az érintés és a kölcsönhatás érzete nélkül. Az elektronikus képernyő fénye és zaja leköti ugyan a gyerek figyelmét, de nem segíti az egészséges fejlődést.

Sőt, ennek épp az ellenkezője történik: a képernyő annyira magával ragadja a gyerek figyelmét, hogy nehezen tud más dolgokra figyelni és lényegében függővé válik ettől.

A képernyőfüggőség ugyanakkor az emberi interakciót is visszaszorítja, ami szintén szükséges a kommunikációs készségek és a nyelvi készségek fejlesztéséhez.

Ráadásul a képernyők zajai és fényei, még akkor is, ha rajzfilmekről van szó, fájdalmas érzelmeket válthatnak ki, amelyekkel a gyerek nem tud megbirkózni. Ezek a feldolgozatlan, meg nem értett érzések erőszakos és agresszív viselkedéshez vezethetnek egy kisgyermeknél.

A digitális forradalomnak köszönhetően a fejlett országokban ma már minden háztartásban körülbelül 10-15 elektronikai eszköz található meg, így a kisgyerekek sokkal nagyobb mértékben vannak kitéve ezeknek. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia figyelmeztetése szerint kétéves korig egyáltalán nem javasolt az elektronikai eszközök használata, kétévesnél idősebb gyerekek esetében pedig napi két órára kellene korlátozni a képernyőhasználatot, de ez a legtöbb esetben nem valósul meg.

Érthető módon a fejlődő országokban jóval alacsonyabb a virtuális autizmus mértéke, mint a fejlett országokban. Dr. Duncada elmondása szerint pedig azok a betegei, akik egy hónapot töltöttek Afrikában képernyők nélkül, az autizmusra jellemző tünetek nélkül tértek vissza, ami arra enged következtetni, hogy az elektronikai eszközök eltávolítása a gyerekek életéből jelentős hatással bír a virtuális autizmus esetében. Ha a szülők megteszik a szükséges változtatásokat, és több időt töltenek gyerekeikkel interaktív játékkal, a hatások elképesztően jótékonyak lehetnek.

Legfrissebb

Hirdetés

Aktuális kedvencek

Ez is tetszeni fog

50 felett sem késő változtatni

Kapcsolódó cikkek