Ilyés Zsolt: Hajnal

Vörösként izzó,
Földhöz horgonyzó,
Örvény az anyag.
Narancsszínű fény
Köldökömhöz ér,
S testem enni kér.
Sárgán tündöklő,
Napba rejlő erő,
Egómat szelídítő,
Szívem suttogása,
Szeretetre vágyva
Ér a zöld sugárba.
Halványkék szó,
Csendül a számra,
Torkom oltárába.
Tisztánlátó szemem,
Homlokom közepén,
Indigó örvényben,
Igazságra leltem,
S ébredő hitemben,
Eggyé válik minden,
A Végtelen Fényben.