Tyson Balcomb a liftben döntötte el, hogy végleg búcsút int a Facebooknak. Ugyanis egy nő állt mellette, akivel korábban sohasem találkozott, és akiről mégis túl sok információja volt: tudta, hogy mit szeret enni a nő bátyja, tudta, hogy a washingtoni partok melletti apró szigetre való, és még azt is, hogy nemrégiben Seattle-ben járt, mert olthatatlan vágy támadt benne megtekinteni a híres Space Needle-t.

Pedig Balcombnak – a leendő oregoni orvostanhallgatónak – a való életben mindössze alig néhány közös ismerőse volt a nővel. Mégis ott, a felvonóban egy csapásra ráébredt: ez már kissé egészségtelen világ a számára…

Miközben a Facebook gondosan előkészíti az egyre újabb és egyre megfontoltabb szolgáltatások bevezetését, büszkén hangoztatja, hogy milyen hatalmas tagságra épít: a világon több mint 800 millió aktív felhasználót számlál, az Egyesült Államokban pedig a népesség durván kétharmada, azaz 200 millió ember kapcsolódott a közösségi oldalhoz.

“Antiszociális” fiatalok

Ezen a tengerentúli úton azonban hatalmas akadály tornyosul a cég tervei előtt. Akadnak ugyanis olyanok, ráadásul éppen a fiatalabb korosztályból, akik hátat fordítanak a közösségi oldalnak, olyanokat is beleértve, akik már tettek vele egy próbát.

A Facebook népszerűségének egyik legfőbb titka, hogy a meglévőnél szorosabb kapcsolatot épít ki a barátok és a munkatársak között. De néhány embernél mindez éppen ellenkező hatást vált ki: a túlzott közelség elidegenítő hatású a számukra.

“Sohasem hívtam fel már a barátaimat – vallotta be Ashleigh Elser, egy 24 éves charlottesville-i diák. – Csak nézegettem a képeiket, elolvastam az állapotfrissítéseiket, és teljesen úgy éreztem, mintha valóban kapcsolatban lennék velük.”

Persze biztosak lehetünk benne, hogy a Facebooktól mentes életnek megvannak a hátrányai is egy olyan korszakban, amikor az emberek zöme életének fontosabb eseményeit a weben keresztül tudatja a világgal. Így Elser lemarad eljegyzések bejelentéséről, és az újszülött babák képeit sem láthatja többé. De mindez jóval kevésbé fáj neki, mint annak a hatalmas űrnek a megtapasztalása, amely a Facebook-korszakban keletkezett közte és a legjobb barátai között.

Így hát fogta magát, és megszüntette Facebook-fiókját.

Megtartani a meglévőket

Fontos visszatartó erő a személyes információk védtelensége miatti aggodalom is. A közösségi hálózatokat kutató szakértők szerint ennek lényege a bizalomban (illetve annak elvesztésében vagy hiányában) érhető tetten.

Amanda Lenhart – aki tizenévesekkel, gyerekekkel és családokkal kapcsolatos kutatást vezet a Pew Internet and American Life Projectnél – azt állítja, hogy a Facebookot használó emberek általában bizalommal vannak mások, illetve a különböző intézmények iránt. Ennek megfelelőn viszont sokan éppen azért ódzkodnak a közösségi oldaltól, mert félnek attól, hogy ennek következtében valami váratlan dolog történik velük.

Lenhart közlése szerint az amerikaiak körülbelül 16 százalékának nincs mobiltelefonja, vagyis a kommunikációban mindig lesznek tartózkodóak vagy elzárkózóak.

A Facebook vezetői nem is számítanak arra, hogy az országban mindenki csatlakozni fog a közösségi oldalhoz. Ehelyett inkább azon dolgoznak, hogy meglévő felhasználóik számára minél tovább maradjon vonzó az oldal – vagyis minél hosszabb ideig tudják őket bombázni információikkal a hirdetők. A vállalat számára a legnagyobb növekedéssel kecsegtető területekként most az Ázsiához és Latin-Amerikához hasonló régiókat tekintik: ezeken a helyeken vannak olyanok, akik még csak nem is hallottak a Facebookról.

“Célunk az, hogy tartalmas, szórakoztató és korlátoktól mentes közeget biztosítsunk mindenkinek a barátaival való kapcsolattartáshoz, és bízunk abban, hogy ez találkozik a közönség érdeklődésével” – fejtette ki a The New York Times újságírójának Jonathan Thaw, a Facebook egyik szóvivője.

Lassul a növekedés

Ugyanakkor az egyesült államokbeli növekedési adatok meglehetősen szikárak: a Facebookot meglátogató amerikaiak száma mindössze 10 százalékkal emelkedett az októberrel véget ért pénzügyi évben – ugyanez az érték egy évvel korábban 56 százalék volt az internetforgalmat követő comScore adatai alapján.

Ray Valdes, a Gartner elemzője úgy véli, hogy a lassulás nincs összefüggésben a vállalat tavaszra tervezett tőzsdére vitelével. Az egyetlen dolog, ami számít, az, hogy a Facebooknak képesnek kell lennie megtartania több millió aktuális felhasználóját. Az elemző szerint a Facebooknál leginkább amiatt aggód(hat)nak, hogy megkopik a szolgáltatások újdonságának a varázsa. Ezen folyamatosan dolgozniuk kell, mert tartós megoldások egyszerűen nem léteznek. Erika Gable – 29 éves, Brooklynban él, és éttermek számára folytat PR-tevékenységet – sohasem értette, miként kerülhetett a Facebook a népszerűségi listák élére. Meggyőződése, hogy az a napi fecsegés, ami az oldalon zajlik – idegtépő napokról szóló bejegyzéseken, vacsorákat megörökítő képeken keresztül – pont az a virtuális katyvasz, amelyre neki semmi szüksége az életben.

“Ha látni szeretném az ötödik unokatestvérem második újszülött gyermekét, fel fogom hívni őket” – jegyezte meg nevetve.

Egyébként egyáltalán nem idegenkedik a technikától: iPhone-ja van, és a Twittert is használja. De amikor elérkezne ahhoz, hogy létrehozza a maga profilját a világ legnagyobb közösségi oldalán, tűrőképessége eléri a határait. Egy rövid ideig próbált barátkozni a MySpace-szel is, de kimondottan furcsa érzésekkel töltötte el, hogy folyamatosan látja mások anyagait. Gyorsan elköszönt tehát.

Will Brennan, egy 26 éves brooklyni fiatalember kijelentette, hogy túl sok horrorisztikus történetet hallott a Facebook adatvédelmi hiányosságaiból fakadó csapdahelyzetekről.

De azt is hozzátette, hogy barátai nem mindig osztják az ő közösségimédia-ellenes álláspontját: kérik, hogy legalább havonta kétszer jelentkezzen be az oldalra. Beszélgetéseiken gyakori téma az ő Facebookkal szembeni lázadása, hasonlóan egy korábbi médiakorszak visszatérő vitájához, amikor az volt a kérdés, hogy legyen-e valakinek televíziója vagy sem.

Változékonyak a társadalmi normák

“Az emberek ilyeneket hallva értetlenkedve felvonják a szemöldöküket – ismerte el Chris Munns, egy 29 éves New York-i rendszeradminisztrátor. – Az én életem azonban a Facebook nélkül ugyanolyan jó, nem vagyok bezárkózva. Vannak barátaim, élvezetes az életem Manhattanben, egyáltalán nem érzem úgy, hogy bármiről is lemaradnék.”

Ugyanakkor a közösségi kapcsolatok felől érkező nyomás is tovább fog növekedni. Susan Etlinger, az Altimeter Group elemzője szerint a Facebook és más közösségi hálózatok – lényegében – mindenütt tapasztalható jelenléte miatt a társadalom új viselkedésformákat és elvárásokat fogadott el. “Az emberek elkezdhetnek érdeklődni aziránt, hogy valaki miért nem tagja valamelyik közösségi oldalnak. Talán rejtegetnivalója van? Vagyis a normák igen változékonyak” – fogalmazott a szakértő.

Ezáltal pedig alaposan megnehezedik a Facebookkal szembeni lázadók dolga.

Forrás: MTI

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.