Délutánra sem csillapodott a választási kedv, sőt: a friss adatok alapján a vasárnapi parlamenti voksolás minden eddiginél magasabb részvételt hozhat. A számok már kora délután olyan szintet értek el, amely több korábbi választás teljes napi eredményét is meghaladja.
A Nemzeti Választási Iroda közlése szerint 15 óráig a választók 66,01%-a járult az urnákhoz, ami összesen 4 968 713 leadott szavazatot jelent. Ez az arány nemcsak kiemelkedő, hanem történelmi jelentőségű is: négy órával az urnazárás előtt többen voksoltak, mint például a 2010-es vagy az 1990-es országgyűlési választások teljes időtartama alatt.
A korábbi adatokkal összevetve a különbség egyértelmű. 1990-ben 65,11%, 2010-ben 64,38%, 2014-ben 61,73%, míg 1998-ban 56,26% volt a teljes részvételi arány. Az idei számok ezeket már 15 órára túllépték.
A nap során a növekedés egyenletes és gyors volt. 13 órakor 54,14%-on állt a részvétel, ami már akkor is rekordközeli szintet jelentett. 2022-ben ugyanebben az időpontban 52,8%-ot mértek, 2018-ban pedig 53,64% volt a legmagasabb érték – ezek az arányok az idei választáson már kora délutánra háttérbe szorultak.
A 2002-es választás, amely korábban a legmagasabb részvételt hozta, 15 órakor 51,78%-os arányt mutatott, a teljes napi rekord pedig 53,59% volt. Az idei adatok már délutánra jelentősen meghaladták ezt a szintet.
A kiugró részvétel értelmezése megosztja az elemzőket. A Választási Földrajz szakértői szerint elsősorban a Tisza Párt erős körzeteiben nőtt látványosan az aktivitás. Török Gábor úgy fogalmazott, hogy a 70% feletti részvétel a Tiszának kedvezhet. Orbán Balázs ezzel szemben azt emelte ki, hogy a magas számok azt jelzik: a korábban már aktív szavazók mellett a kormánypárti tábor is nagy számban jelent meg.
A rendkívüli adatokra a politikai szereplők is reagáltak. Magyar Péter így fogalmazott: „Estére vége lesz az évek óta tartó rémálomnak”. Orbán Viktor szintén megszólalt a részvételi számok kapcsán, értékelve a választói aktivitást.
