BlogTéglás Rezső - Ima

Téglás Rezső – Ima

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket Facebook Messengeren, a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

Fotó: Jill Reed
Fotó: Jill Reed

Néma éjszakában gondolatgörcsök szállnak
Belőlem, bennem és rajtam keresztül,
Úsznak a falakban, megpihennek az ablak előtt…
egy diófán.

Megcsodálják szépségét, erejét, méltóságát.
Aztán a gondolat súlyától letörik egy ág.
Reccsen a fa és hasadó szálkákat lő a szívembe,
kezembe,
vagy egyéb süket helyekre,
perverz véletlenek kiismerhetetlen szabályai szerint.

Nos, faragjunk, csiszoljunk akkor,
legyünk Istenek és hozzunk létre nemes dolgokat.
És lőn világosság…
…valamint fából készült valami.
Eltűnik a görcs, a bog,
helyén marad egy szép folt,
mely növeli a kereskedelmi értékét a bútornak,
vagy az akárminek.

Például egy hegedűnek.

Majdnem biztos,
hogy diófából nem készítenek hegedűt,
de mit számít ez?
Lelkem hangszert farag, akár szalmából is ha kell,
és dalolni is fog rajta!
Szóval csiszolom a bogokat, szívom a fűrészport,
gyűjtöm a hólyagokat a kezemre.

Aztán könnyeket cseppentek egy pohár vörösborba,
amint az égő hegedű lángja zenél lelkemben.
Marad a parázs, aztán a semmi.

Hahahaha

Állítólag volt egy bölcs japán szerzetes,
aki minden reggel miután felkelt,
szívből kacagott egyet.
Aztán meghalt és titkát sírba vitte magával…

Isten (haver) adj egy okot a kacagásra!
Bocsánat, pontosítok:
Nyisd rá szemem millió csodádra,
és önts lelkembe vidámságot,
és erőt, hogy tovább adjam,
és gyógyítsak a te akaratod szerint.

Zen zen zen
Zen
Zene
(Nekem csak a zene, a zene, a zene, a zene kell)

És csessze meg a jeges maci,
képtelen vagyok tovább adni zenédet.
Képtelen vagyok megérinteni másokat
úgy, ahogy az álom és a halál határán érzem,
hogy lehetne,
és ahogy a nagymesterek csinálják.

Adj hát akkor szavakat!
Csodálatos, gyógyító szavakat önts belém,
és adj erőt, hogy tovább adjam,
vezess utamba embereket,
akiknek erre szükségük van,
adj értelmet életemnek,
és engedd, hogy meglássam azt.
Engedd, hogy szeressem szeretteimet, és engedjem,
hogy ők is szeressenek.
És persze bocsáss meg a vétkeimnek,
mert néha irtó genya tudok lenni.

Ahhoz képest, hogy hobby-ateista vagyok,
kicsit sűrűn beszélgetünk mi ketten, nem igaz?

Azt hiszem, nagyon szeretném, ha léteznél,
és kicsit lelkesebben végeznéd
az Unicef, Vöröskereszt,
meg egyéb jótékonysági intézmények munkáját.
De hát te nem ereszkedhetsz le
egy hivatalnok szintjére, nem igaz?
Te vagy a Top Management megtestesítője: CEO.
Döntéseket hozol,
sorsokat igazítasz a rendelkezésedre álló eszközökkel:
kőbalta, kard, fáklya, könyv, könny,
lőfegyverek, szerelem, gyűlölet,
hit és hitvány emberek…
Bocsi, hogy csak porszem vagyok egy kis segglyukban,
és nincs globális rálátásom ezekre a dolgokra,
mondom én is csak ami korlátolt elmémből kifolyik.
Hívni kellene a vízszerelőket.
El kell döntsem, hogy vízesés van bennem,
csőrepedés,
vagy csak sírok, mint egy tehetetlen gyermek.
(Vagy talán telhetetetlen?)

Kicsit sokat sírok „virtuálisan”

Primitív törzsek muzikális leszármazottai varázsolnak bennem
(sztereóban)
Ez jó.
Csak a dobszó szóljon.
Cserélj ki engem a dobszóra.
Pörgesd millió ember nyelvét trillázó kacagásra,
pezsdítsd fel vérüket,
borzold össze a hajukat,
gyújtsd lángra lelküket,
nyugtasd meg fájó szívüket.
Tedd őket boldoggá.
Akkor szívesen válok távoli dobszó emlékévé.

Ámen főnök, aludj jól,
melyhez hasonlókat mindnyájuknak szívből kívánok.

A bejegyzést Téglás Rezső küldte, a Filantropikum.com nyereményjátékára, amelynek fődíja egy kétszemélyes parajdi hétvége.

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Aktuális kedvencek



    Ez is tetszeni fog

    Kapcsolódó cikkek