AktuálisVeszélyes szuperbaktérium terjed az európai kórházakban: 72%-kal nőtt a súlyos fertőzések előfordulása

Veszélyes szuperbaktérium terjed az európai kórházakban: 72%-kal nőtt a súlyos fertőzések előfordulása

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket Facebook Messengeren, a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

Állítsd be, hogy a Filantropikum cikkeit mindig az elsők között lásd a Google-ben

Aggasztó figyelmeztetést adott ki az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC): 2019 és 2025 között 72%-kal emelkedett egy rendkívül ellenálló baktérium által okozott véráramfertőzések becsült előfordulási gyakorisága az Európai Unióban. A Klebsiella pneumoniae egyes változatai már a súlyos fertőzések kezelésére fenntartott antibiotikumoknak is ellenállnak, és vannak olyan törzsek, amelyek ellen még az újonnan kifejlesztett gyógyszerek közül is több hatástalan.

Az ECDC november 18-án közzétett jelentése szerint Európában egyre súlyosabb problémát jelent az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedése. Különösen nagy aggodalomra ad okot a Klebsiella pneumoniae nevű kórokozó karbapenemrezisztens változata, amely súlyos, nehezen kezelhető fertőzéseket idézhet elő, elsősorban a kórházi ellátásban részesülő betegeknél.

A karbapenemek olyan antibiotikumok, amelyeket gyakran a legsúlyosabb bakteriális fertőzések kezelésére tartanak fenn. Ha egy baktérium ezeknek is ellenáll, az orvosok számára jelentősen beszűkülhetnek a kezelési lehetőségek.

A friss európai járványügyi adatok szerint a karbapenemrezisztens Klebsiella pneumoniae okozta véráramfertőzések becsült előfordulása 2025-ben 3,75 eset volt 100 ezer lakosra vetítve az EU-ban, ami 72%-os növekedést jelent 2019-hez képest. Az Európai Unió ezzel egyre távolabb kerül attól a céljától, hogy 2030-ig 5%-kal csökkentse az ilyen fertőzések előfordulását.

Miért különösen veszélyes ez a szuperbaktérium?

A Klebsiella pneumoniae olyan baktérium, amely az emberi bélrendszerben is jelen lehet anélkül, hogy betegséget okozna. Bizonyos körülmények között viszont súlyos fertőzésekhez vezethet, például tüdőgyulladáshoz, húgyúti fertőzéshez vagy véráramfertőzéshez.

A legnagyobb veszélynek a legyengült immunrendszerű, súlyos alapbetegséggel élő, intenzív osztályon ápolt, illetve invazív orvosi eszközökre szoruló betegek vannak kitéve.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az ECDC szerint egyes újabb baktériumtörzsek egyszerre rendelkeznek fokozott antibiotikum-rezisztenciával és olyan tulajdonságokkal, amelyek növelhetik a súlyos megbetegedések kialakulásának esélyét.

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a súlyos, karbapenemrezisztens baktériumok által okozott fertőzések magas halálozási kockázattal járhatnak. Korábbi vizsgálatokban a legsúlyosabb ilyen fertőzésekben szenvedő betegek körében 30–75% közötti halálozási arányt is megfigyeltek. Ez nem jelenti azt, hogy minden Klebsiella-fertőzött betegre ilyen kockázat vonatkozna: a betegség súlyossága, az alapbetegségek és a megfelelő kezelés gyors megkezdése alapvetően befolyásolják a kilátásokat.

A kórházakban különösen nehéz megállítani a terjedését

A Klebsiella pneumoniae fertőzött vagy tünetmentesen hordozó betegekről másokra is átterjedhet, többek között az egészségügyi dolgozók kezének, szennyezett eszközöknek és a betegellátás során érintett felületeknek a közvetítésével.

Mivel a baktérium a bélrendszerben is megtelepedhet, a tünetmentes hordozók felismerése és a fertőzési láncok megszakítása különösen fontos feladat.

Az ECDC ezért a kézhigiénia szigorú betartását, a szükséges védőeszközök helyes használatát, a veszélyeztetett betegek megfelelő szűrését, valamint az érintett betegek elkülönítését és a kórházi környezet alapos fertőtlenítését sürgeti.

A gyors laboratóriumi diagnosztika és a baktériumok genetikai vizsgálata szintén kulcsszerepet játszhat. Ezek segítségével az egészségügyi hatóságok pontosabban követhetik, hogyan terjednek az ellenálló törzsek a kórházak és az országok között.

Évente több mint 35 ezer ember hal meg antibiotikum-rezisztens fertőzések miatt az EU-ban

Az antibiotikum-rezisztencia nem egyetlen baktérium problémája. Az ECDC becslése szerint az Európai Unióban évente több mint 35 ezer ember hal meg olyan fertőzések következtében, amelyeket antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens kórokozók okoznak.

A legfrissebb jelentés szerint az elmúlt hat évben más, gyakori baktériumok esetében is kedvezőtlen változások történtek. A harmadik generációs cefalosporinoknak ellenálló Escherichia coli okozta véráramfertőzések becsült előfordulása 16,4%-kal nőtt, miközben az EU 10%-os csökkentést szeretett volna elérni 2030-ig.

Egy fontos területen sikerült javulást elérni: a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) okozta véráramfertőzések becsült előfordulása 19%-kal csökkent 2019 óta. Az elmúlt két év adatai viszont már ennél a baktériumnál is kedvezőtlenebb irányba mutatnak.

Az ECDC szerint az antibiotikumok körültekintő használata és a kórházi fertőzések megelőzése nélkül egyre több olyan fertőzés jelenhet meg, amelynek kezelése rendkívül nehéz.

Az uniós adatok alapján az emberi antibiotikum-felhasználás 2019 és 2025 között 5%-kal csökkent, miközben a 2030-ra kitűzött cél 20%-os mérséklés lenne.

A szakemberek ezért ismét hangsúlyozzák, hogy antibiotikumot kizárólag orvosi előírásra, indokolt esetben szabad szedni. A megfázást, az influenzát és más vírusos fertőzéseket ezek a gyógyszerek nem gyógyítják, szükségtelen alkalmazásuk pedig hozzájárulhat a rezisztencia terjedéséhez.

Iratkozz fel az ingyenes hírlevelünkre

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés


    Kapcsolódó cikkek