Enyhe, csapadékos tél körvonalazódik Magyarországon a legfrissebb európai szezonális előrejelzések szerint. A decembertől februárig tartó időszak az átlagosnál melegebb lehet, és több csapadék is érkezhet, de ez nem feltétlenül jelent több havat. A meteorológusok a sarki légörvény változásait is figyelik, mert a tél második felében akár komolyabb hidegbetörések is kialakulhatnak.
A Copernicus novemberben közzétett szezonális előrejelzése és az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) modellje alapján Európa jelentős részén a megszokottnál magasabb hőmérsékletek valószínűek a 2026–2027-es télen. A Kárpát-medence sem jelent kivételt: Magyarországon az enyhébb, nedvesebb időjárás lehet meghatározó, amelyet időnként hidegebb, fagyosabb periódusok szakíthatnak meg.
A november 12-én megjelent Severe Weather Europe elemzés szerint az új modellfutások Európa nagy részén továbbra is enyhe telet jeleznek. A kontinens középső és délkeleti térségeiben az átlagosnál kevesebb hóra utaló jelzések is megjelentek.
Magyarország szempontjából különösen fontos, hogy az Atlanti-óceán felől érkező enyhe, nedves légtömegek milyen gyakran jutnak el a Kárpát-medencébe. Ha ez az áramlás válik uralkodóvá, a téli csapadék jelentős része esőként hullhat, főként az alacsonyabban fekvő területeken.
Milyen idő várható Magyarországon 2026 decemberében?
A meteorológiai tél első hónapjában az előrejelzések szerint Európa déli és középső területein az átlagosnál magasabb hőmérsékletek lehetnek jellemzők. Északon nagyobb eséllyel alakulhatnak ki a sokéves átlagnak megfelelő, helyenként hidegebb időszakok.
Magyarországon decemberben inkább enyhe, változékony időjárásra utalnak a szezonális modellek. A nyugati és délnyugati légáramlással érkező nedves levegő gyakori felhősödést és csapadékot hozhat, amely a síkvidékeken sok esetben eső formájában érkezhet.
Ez nem jelenti azt, hogy az év utolsó hónapjában elmarad a havazás. Egy-egy hidegbetörés idején az ország alacsonyabban fekvő részein is eshet hó, míg az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység magasabb területein kedvezőbbek lehetnek a feltételek a hótakaró kialakulásához.
A fehér karácsony esélyeit egyelőre nem lehet megbízhatóan meghatározni. A szezonális előrejelzések nem mutatják meg, milyen idő lesz pontosan december 24-én, 25-én vagy 26-án.
Januárban 2027-ben megérkezhet az igazi tél?
A Severe Weather Europe novemberi elemzése szerint januárban Európa nagy részén az átlagosnál enyhébb időjárás folytatódhat, különösen a kontinens északi és keleti területein.
Magyarországon is ez az általános tendencia rajzolódik ki, de a tél közepén továbbra is kialakulhatnak fagyos időszakok. A legnagyobb bizonytalanságot az jelenti, hogy miként változik a légköri áramlás, és eljutnak-e hideg légtömegek Közép-Európába.
A meteorológusok egyik kiemelt figyelemmel követett jelensége a sarki légörvény, más néven poláris örvény. Ha a légörvény jelentősen meggyengül vagy megzavarodik, bizonyos légköri helyzetekben megnőhet az esélye annak, hogy sarkvidéki eredetű hideg levegő áramoljon Európa egyes részei fölé.
Ez akár Magyarországon is erősebb lehűlést eredményezhet, de a sarki légörvény gyengülése önmagában nem garantálja a kemény fagyokat. A hideg levegő útvonala és a légnyomási rendszerek elhelyezkedése dönti el, hogy a Kárpát-medencét érinti-e egy ilyen időjárási helyzet.
Februárban visszatérhet a havazás?
A 2027 februárjára vonatkozó modellek továbbra is az átlagosnál magasabb hőmérsékletek lehetőségét mutatják Európa jelentős részén. Az északi és északkeleti térségekben a havazási esélyek kedvezőbbek lehetnek, Magyarországra viszont egyelőre nem látszik egyértelmű jelzés az átlagosnál havasabb időjárásra.
A tél utolsó hónapjában a sarki légörvény állapota szintén befolyásolhatja az időjárási folyamatokat. Egy esetleges légköri átrendeződés hidegebb levegőt juttathat Közép-Európába, ami megfelelő csapadékviszonyok mellett havazást is eredményezhet.
A februári havazás lehetőségét tehát nem lehet kizárni, de arra sincs megbízható alap, hogy rendkívül havas vagy szokatlanul hideg hónapot ígérjünk Magyarországnak. A jelenlegi előrejelzések elsősorban az egész hónapra vonatkozó átlagos tendenciákat mutatják.
Mikor eshet hó Magyarországon a 2026–2027-es télen?
A téli előrejelzések egyik érdekes sajátossága, hogy miközben Európa nagy részén az átlagosnál több csapadék valószínű, a havazás mennyisége több térségben elmaradhat a megszokottól.
Ennek oka a hőmérséklet. Ha a csapadék enyhe, atlanti eredetű levegővel érkezik, a síkvidéki területeken nagyobb eséllyel hullik eső, mint hó. A havazáshoz nem elegendő a csapadék jelenléte: a légkör megfelelő rétegeiben kellően alacsony hőmérsékletre is szükség van.
Magyarországon emiatt a Mátra, a Bükk és a többi magasabban fekvő hegység térségében kedvezőbbek lehetnek a havazás feltételei. Budapesten, az Alföldön és a Dunántúl alacsonyabb részein a tartós hótakaró kialakulása bizonytalanabb.
Az ECMWF novemberi modellfutását elemző Severe Weather Europe szerint Európa nagy részén nem kedveznek a légköri feltételek a kiterjedt, tartós havazásnak. A jelentősebb hófelhalmozódás elsősorban az északi régiókban és a magashegységekben lehet gyakoribb.
A jelenlegi előrejelzések alapján nem határozható meg az első jelentős magyarországi havazás időpontja, és azt sem lehet előre megmondani, mely városokban alakulhat ki összefüggő hótakaró.
Az El Niño is befolyásolhatja a 2026–2027-es telet
Az idei téli előrejelzésekben külön figyelmet kap az El Niño, amely a Csendes-óceán egyenlítői térségében a felszíni tengervíz átlagosnál magasabb hőmérsékletével járó éghajlati jelenség.
Az erős El Niño a légköri áramlásokon keresztül a világ számos térségének időjárására hatással lehet. Európában ez az összefüggés jóval összetettebb, így a jelenségből önmagában nem lehet megállapítani, hogy Magyarországon milyen tél következik.
A meteorológusok az 1997–1998-as telet is vizsgálják, amikor egy különösen erős El Niño idején Európa nagy részén a megszokottnál enyhébb időjárás uralkodott, és Közép-Európa számos térségében kevesebb hó hullott az átlagosnál.
Andrej Flis, a Severe Weather Europe időjárási elemzője szerint az akkori légköri mintázatok bizonyos tekintetben hasonlítanak a mostani modell-előrejelzésekre. Ez nem jelenti azt, hogy a 2026–2027-es tél az 1997–1998-as időjárás pontos ismétlése lesz.
A hosszú távú prognózisok értelmezésénél a magyar meteorológiai szolgálat módszertani tájékoztatása is fontos különbséget tesz a több hónapos tendenciák és a konkrét napi időjárás előrejelzése között. A szezonális modellek elsősorban arra alkalmasak, hogy megmutassák, egy időszak várhatóan mennyivel lehet melegebb, hidegebb, szárazabb vagy csapadékosabb a sokéves átlagnál.


