Képzeld el, hogy magasan repülsz egy magánrepülőn, utasszállítón vagy egy high-tech sugárhajtású vadászgépen. Messze alattad, szeizmikus hullámok mozgatják meg a földkérget. Fák dőlnek ki és épületek omlanak össze. Vajon ezek az erők rád is hatással lesznek az égben? Rázkódni fog a repülő?
» Ha igazán elégedett akarsz lenni az életben, mondj búcsút ennek a 11 viselkedésnek
» A nő talált egy üzenetet a férje zsebében a férfi temetésén, ami megváltoztatta az életét
» A híres orvos figyelmeztet: „Minden ember, akinek rossz gondolatai vannak, fizetni fog. A gyűlölet a lét rákja”
» A nő arra kéri felnőtt lányát, hogy fizesse a lakbér és a számlák felét – a lánya frappáns választ adott
Buta kérdésnek hangzik, de gondolkodjunk egy kicsit rajta: a Föld nem csak kövekből áll – széles óceánok tarkítják, és majd 1000 km magas gázréteg veszi körül. A tengerfenéken, földrengés hatására mozgásba jön a fenék feletti vízoszlop, hatalmas szökőárakat idézve elő. Miért ne érvényesülhetne ugyanez az atmoszféra esetében is?
Végül is a földrengések két féle szeizmikus hullámot gerjesztenek: a P (pressure) és S (shear) hullámokat. Mikor a P hullám elhagy egy földkéreghez hasonló szilárd közeget, hanghullámokhoz hasonlóan terjed tovább a légkörben (az S hullámok viszont nem terjednek folyadékban vagy gázban). Mivel a P hullámok az emberi fül számára hallható frekvenciasáv alsó határán vannak (20 Hz), ezért az infrahang kategóriába soroljuk.
Mikor az emberek „hallják” a földrengést, gyakorlatilag nem a szeizmikus hullámokat hallják, hanem ennek szolid közegen való áthaladásának következtében létrejött hangot – mint egy épület morajlása. Ezeket a hangokat nem vagyunk képesek meghallani egy repülőgépről, úgy, ahogy az előbb említett infrahangokat sem éreznénk.
A tudósok által attenuációnak (gyengülés, mérséklődés) nevezett jelenség folytán, a hullámok, fokozatosan veszítenek intenzitásukból, miközben levegőn haladnak át. Emiatt hallszik halkabban a rádió a távolság növekedtével, vagy tompul a napfény intenzitása a légkör, óceán rétegein való áthaladása során.
Így, ha a szeizmikus hullámok el is érnék a 9000 méteres repülőmagasságot, annyira legyengülnének a kőzet- és levegőrétegeken való áthaladásuk során, hogy maga a repülő hangja túltenne rajtuk. A földrengést tehát nem hallanád egy repülőről, és minden bizonnyal nem is éreznéd.
Egyed Zsuzsanna
