David Lammy brit külügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin kiszemelte a Nyugat-Balkánt a következő „játszóterének” és a régió vezetői is attól tartanak, hogy az orosz elnök kihasználja az egykori Jugoszlávia utódállamainak törésvonalait. A Politico szerint a brit kormány lehetséges második „forró pontként” kezeli a Nyugat-Balkán térséget, és Nagy-Britannia azt szorgalmazza, hogy a régió mind a hat állama csatlakozzon az EU-hoz, elhárítva ezzel az orosz befolyást.
„Most, hogy Európában háború dúl, és látva az orosz beavatkozás hosszú kezét a térségben, ostobák lennénk, ha nem figyelnénk a Nyugat-Balkánra, ahol még mindig vannak olyan örökölt problémák, amelyeket nem sikerült megoldani” – mondta David Lammy brit külügyminiszter a Politicónak a múlt héten a térségben tett látogatása során.
„Putyin érdeke az, hogy a régiót destabilizálva tartsa. Az az érdeke, hogy a Nyugat-Balkánt alkotó országokat a szakadék szélén tartsa, hogy a lakosság destabilizálódjon, és hogy kiber- és hibrid háborút folytasson” – tette hozzá a brit politikus.
Mind a hat nyugat-balkáni állam uniós tagságra törekszik, de a folyamat hosszadalmas és nehézkes, közben pedig számtalan olyan függőben lévő konfliktus van a térségben, ami könnyen veszélyessé válhat. Szerbia például azzal vádolja Koszovót, hogy elnyomja a szerb kisebbséget, Koszovó pedig Szerbiát okolja a területén elkövetett erőszakért.
Mind a külpolitikai szakértők, mind a térség vezetői attól tartanak, hogy a Kreml megpróbál majd tőkét kovácsolni a mélyen gyökerező etnikai és vallási feszültségekből, hogy újabb zavargásokat szítson a Balkánon, megerősítve ezzel az orosz érdekeket és újabb problémákat okozva az EU-nak.
„Ezen a ponton előre kell lépniük, különben továbbra is Oroszország játszótere maradnak” – mondta egy brit tisztviselő, aki névtelensége megőrzését kérte.
Szerbia még 2009 decemberében nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és 2012 márciusában kapta meg az uniós tagjelölti státuszt. A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek el, és az Európai Bizottság elvileg elképzelhetőnek tartja, hogy Szerbia (és Montenegró) 2025-ben belépjenek az EU-ba. Az országnak azonban hatalmas akadályokat kell leküzdenie ahhoz, hogy csatlakozhasson az uniós tömbhöz, és közben hónapok óta zajlanak a kormányellenes tüntetések.
„Eltérőek a nézetek arról, hogyan, milyen gyorsan és mennyire komolyan lehet ezt elérni” – mondta Lammy az uniós csatlakozásról egy Belgrádban adott interjúban. „És van egy alternatív vízió, és ez egy sötétebb vízió. Ez egy olyan álláspont, amely az oligarchiáról, a korrupcióról, az erős állami ellenőrzésről, sokkal inkább egy rendőrállamról szól. Van ez a vízió, és ezek a dolgok vitatottak a világnak ezen a részén” – folytatta.
Több százezer ember vonult fel a kormányzati korrupció ellen a diákok által szervezett tüntetéseken az Újvidék városának felújított vasútállomásán leomlott előtető miatt, ami novemberben 15 ember halálát okozta. A tiltakozásokat ugyanakkor kiterjesztették egy olyan luxus ingatlanprojekt ellen is, amelyet Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner javasolt. Kushner Belgrádban tervez luxusszállodát építeni a 1999-ben a NATO által lebombázott honvédelmi minisztérium helyén.
A szerb kormányt azzal vádolták, hogy a tüntetéseken a hatóságok a tiltakozókat hangágyúval lőtték, a rendőrség és Aleksandar Vučić elnök azonban tagadták, hogy bevetették volna a tiltott eszközt.
A tüntetéseket szervező diákok szerint Brüsszel szemet hunyt a korrupció felett, mivel a szerbiai lítium rendkívül fontos az elektromos járművek akkumulátorainak gyártói számára.
Azt is fontos megjegyezni, hogy Szerbiában nem egyöntetű az uniós csatlakozás támogatottsága, miközben Oroszország továbbra is széles körű támogatást élvez – Szerbia nem vezetett be büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben. Bár az ország vezetősége az EU-tagság mellett száll síkra, továbbra is szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával és Kínával is. Lammy emiatt beszédében hangsúlyozta a helyzet paradox természetét.
Az uniós tagságnak további akadálya lehet Koszovó függetlenségének elismerése. Albin Kurti koszovói miniszterelnök, akit Belgrád azzal vádol, hogy elnyomja a szerbeket az országában, már régóta figyelmeztetett „egy új háború” lehetőségére, arra hivatkozva, hogy Szerbia egyre szorosabban együttműködik Oroszországgal, Kínával és Iránnal. De a szerb államfő is több alkalommal kilátásba helyezte a konfliktus kirobbanását a térségben, azt állítva, hogy Koszovó igazságtalanul bánik a szerb közösséggel.
A NATO vezette, 29 országból érkező, a koszovói erőkhöz rendelt csapatok kulcsfontosságúak a törékeny béke fenntartásában. A brit csapatok a brit külügyminiszternek elmondták, hogy szerintük Oroszország támogatja a szerb tevékenységeket Koszovóban, többek között hírszerzési műveletek révén, és ezt egy magas rangú pristinai tisztviselő is megerősítette.
Vjosa Osmani koszovói elnök ugyanakkor azt állítja, hogy Szerbia beavatkozott a közelmúltbeli koszovói parlamenti választásokba, hogy a koszovói határon lévő „szerb-orosz humanitárius központ” valójában egy „orosz kémközpont” és hogy Moszkva megháromszorozta a Nyugat-Balkánon dezinformációra fordított összeget Ukrajna megszállása óta.
Osmani szerint Trump megbízható szövetséges lehet, de figyelmeztet arra, hogy ha Putyin megerősödve kerül ki a béketárgyalásokból, akkor a Balkán „termékeny talaja” lehet a konfliktus „továbbgyűrűzésének.”
„Ha ezek a destabilizációra törekvő autokraták azt tehetnek, amit akarnak… a dolgok nagyon-nagyon gyorsan eszkalálódhatnak ebben a régióban. A megelőzés és az elrettentés tehát alapvető fontosságú, és nem szabad hagynunk, hogy Putyin azt tegye, amit akar. Vučić túl sokáig táncolt Putyin dallamára. Itt az ideje, hogy eldöntse, hová akarja vinni az országát” – mondta Osmani.
