Azok az emberek, akik rendszeresen beszélgetnek házi kedvencükkel, sokkal nagyobb intelligenciával rendelkeznek, mint azok, akik nem!
Akiknek van házi kedvencük, azok bizonyára tudják, hogy milyen jóleső érzés lehet néha csak úgy elmondani nekik bánatunkat, örömünket, vagy egyszerűen beszélgetni velük egy kicsit. Habár szavak szintjén nem képesek lereagálni, mégis sokszor úgy érezhetjük, hogy jobban feltöltődünk, ha velük beszélgetünk, mintha egy másik emberrel tennénk.
Akik még sosem próbálták, azok furcsán tekintenek azokra a gazdikra, akik napi szinten hozzászólnak kedvencükhöz, de ez valóban őrültség lenne?
Ha te is gyakran folytatsz eszmecserét háziállatoddal, vagy akár kedvenc szobanövényeddel, élettelen, ám számodra fontos tárgyakkal, nyugodj meg, nem hülyeség, amit csinálsz! A jelenségnek neve is van, méghozzá antropomorfizmus.
Nicholas Epley, a Chicago-i Egyetem viselkedéstudományi professzora szerint „Történelmileg az antropomorfizmust gyerekes és őrült dolognak tekintették, ám valójában ez egy olyan dolog, ami az emberek egyedülálló eszességéről és intelligenciájukról tesz tanúbizonyságot.”
„Az antropomorfizmus olyan, az 1700-as években létrehozott kifejezés, amely élő vagy élettelen dolgok, jelenségek vagy elvont fogalmak emberi (vagy kizárólagosan emberinek hitt) tulajdonságaira utal. Ilyen eset az, ha állatokat, növényeket, vagy természeti erőket, például a szelet, esőt, vagy a Napot emberi indítékokkal ruházzák fel, vagy épp a gondolkodás és a beszéd képességével.” (Wikipédia)
Az állatok, házi kedvencek embernévvel történő felruházása is egyfajta antropomorfizmus. Az elnevezéseket túl, ha úgy hívod a kutyádat, hogy „jó fiú”, vagy a macskádnak úgy bókolsz, hogy „ügyes vagy drágám” az az intelligenciádat tükrözi.
Az emberi agy, és annak működése kétségtelenül az egyik legnagyobb rejtély, és az összes ezzel kapcsolatos kutatás csak a jéghegy csúcsát kapargatja, mégis az élettelen dolgok, állatok emberi tulajdonsággal történő felruházása arra enged következtetni, hogy az agyadat rendkívül kreatív módon használod.
Ráadásul ez a fajta viselkedés az állatokra is pozitív hatással van. Nagyon jól képesek érzékelni, hogy milyen töltetű szavakat intézel hozzájuk, milyen gesztusokat teszel feléjük, és akármilyen hihetetlen, ők ezt ösztönösen visszaadják neked.
Az emberek legtöbb esetben három okból antropomorfizálnak dolgokat: elsősorban azért, mert az adott dolog úgy fest, mintha arca lenne, másodsorban jó viszonyt akarunk teremteni az adott dologgal, és végül azért is antropomorfizálhatunk, hogy megértsük az adott dolog működését, viselkedését.
Az emberi agy kissé összezavarodik, amikor egy élettelen tárgyon egy arc, vagy szem képét véli felfedezni, mert úgy érzi, hogy annak a dolognak meg kellene szólalnia. Ne ijedj meg, mert ez az egész nem butaság, sőt annak a jele, hogy emberként minden minket körülvevő dologgal jó viszonyban akarunk lenni. Az antropomorfizmus teljesen természetes és jó dolog, ráadásul azt mutatja, hogy az agyunk megfelelőképpen működik.
