
A gondolatok állandó megjelenése előbb, utóbb gondokat szül, hiszen ez a mentális mókuskerekünk üzemanyaga, működésének alaptermészete. Az igazi gondtalanság ebből következően a gondolatok leállításakor jelentkezik. A gondolatnélküliség gondtalanság tehát. A gondolatnélküliség mentális üresség. Keletkezik bennünk egy űr -néha univerzumnyi-, aminek az állapota az űrös-ség, vagyis üresség. És amikor ez létrejött, lassan, fokozatosan betölti azt valami, egy csendesen és lágyan bevonuló áramlás, egy fényes mosoly, mi olybá tűnik, mint egy látomás, pedig színtiszta valóság, ki belülről átölel és megérezzük, mi az igazi biztonság, öröm, s így lenni órákig, úgy tűnik nem több, mint merő villanás.
…..
Ma még nem tudunk gondolatok nélkül élni. De jó tudni, hogy van bennünk egy várakozó üresség, hol mindig megpihenhetünk és amelyet bármikor betölthetünk mosolygó Önmagunkkal…
Puskás Attila