Minél többször magadba fojtod az érzelmeidet, annál nagyobb lesz a stroke kockázata!

Manapság a nők és férfiak is egyre inkább próbálják palástolni és elnyomni az érzelmeiket, mintha ebben az aránylag szabad világban nem lehetne felvállalni az érzelminket…

Ám ha jobban belegondolunk, akkor mégiscsak van valamilyen alapja annak, hogy minél inkább próbáljuk magunkba fojtani az érzelmeinket, hiszen nézzük csak meg, mi történik azokkal a nőkkel, akik vállalják és ki is mondják, amit éppen gondolnak/éreznek: adott esetben megróják miatta, hátránya adódhat belőle, vagy akár az is előfordulhat, hogy figyelembe se veszik.

A North American Menopause Society munkatársai által végzett tanulmány határozottan kijelenti, hogy nők esetében az érzelmek elfojtása növeli a sztrók kockázatát. A tanulmányhoz több mint 300 nő járult hozzá, akik közül sokan a menopauza kezdeti szakaszában voltak, míg mások az életkor széles skáláján mozogtak. Ezek a nők önszántukból számoltak be arról, hogy milyen gyakran adnak hangot frusztrációjuknak/haragjuknak és mindezt milyen formában szokták megtenni.

A beszélgetéseket egy következő kísérleti szakasz követte, amely során ultrahangos képalkotó módszerrel megvizsgálták a résztvevők nyaki artériafalán felhalmozódott plakk mennyiségét, hiszen ez nagyban tükrözi a sztrók esetleges veszélyének fennállását. A plakk képes eltömíteni a vérereket, így az artériák falán megtapadva akár agyvérzést is okozhat.

Azon nők esetében, akik azt vallották, hogy az esetek többségében inkább magukba fojtják az érzelmeiket ez a plakk mennyiség jóval magasabb volt, mint azoknál, akik bevallásuk szerint általában tombolni szoktak.

Karen Jakubowski, a tanulmány vezetője a következőket mondta el:

„Eredményeink azt sugallják, hogy a nők társadalmi közegben felvállalt, illetve nem felvállalt érzelmeik relevánsak lehetnek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása során.

Az ilyen és ehhez hasonló tanulmányok rendkívül fontosak, hiszen ezáltal jobban felmérhetjük, hogy mekkora potenciál is rejlik az érzelmeink megélésében.

Ezeknek az eredményeknek arra kell ösztönözniük minden egészségügyi egységet, hogy a diagnózis felállításánál vegyék figyelembe az adott személy érzelmi intelligenciáját is.”

A tanulmány eredményeit már több előadáson és szakértői találkozón is megosztották az egészségügyben dolgozókkal, így egyre több és több emberhez jut el a híre.

Vajon megéri elfojtani azt, amit érzünk? Vajon vissza kell tartanunk a dühünket csak azért, hogy nehogy felborítsuk a családi, vagy bármilyen békét? Vajon megéri kockáztatni az egészségünket? Vagy inkább hagyjuk, hogy törjön ki belőlünk a negatív energia és utána megkönnyebbülve továbbléphetünk?

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.




Top