Érdemes lesz a következő hetek éjszakáin huzamosabb ideig kémlelni az éjszakai égboltot ugyanis a Delta Aquarid meteorvihar lenyűgöző tűzijátékot varázsol az égre.
A közvélemény főleg a Perszeidák meteorrajt ismeri a legjobban, melynek szülőégitestje a 109P/Swift-Tuttle üstökös. Radiánsa a Perszeusz csillagkép területén van, maximuma augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszakára esik, a köztudatban emiatt augusztus a hullócsillagok hónapja. A raj sok apró porszemcséből áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszínt nem érik el.
Jó tudni azonban, hogy a kevésbé ismert Delta Aquarid meteorzápor, amelynek radiánsa a Vízöntő csillagképben van, idén ragyogásban és láthatóságban felülmúlja méltán híres társát, mivel a maximuma július 29-ére, keddre esik, amikor a Hold nem mutatkozik. Míg a Perszeidák jövetelekor, augusztus közepén telihold lesz. Csillagászok szerint zavartalan megfigyelési körülmények esetén óránként akár 15-30, a népi elnevezésében hullócsillagnak hívott meteort is felfedezhetünk. Megfigyelésükre legalkalmasabb az éjféltől hajnalig terjedő időszak, ilyenkor láthatók legnagyobb számban. További jó hír a Delta Aquarid meteorjai július 12-től augusztus 23-ig ragyogják be az éjszakákat, így rengeteg időnk van gyönyörködni a látványosságban.
Minden olyan űrből érkező kisebb követ, porszemet meteornak nevezünk, amely a Föld légkörébe érve a levegővel való súrlódás következtében gyakorlatilag elég. A meteor nem tévesztendő össze a meteorittal, ami egy kőzet, és túléli a földi légkörbe való behatolást. A túléléshez igen stabil összetétellel kell rendelkeznie, hiszen a fentiekben említett két meteorraj tagjai 150 ezer kilométer per órás sebességgel lépnek be az atmoszférába, így nagyon nagy súrlódási erő hat rájuk.
