Mit is jelent a ragaszkodás? Jó értelembe véve az ember azokhoz a tárgyakhoz, személyekhez ragaszkodik, akik valamilyen funkciót töltenek be az életében, ami és aki nélkül nem lennek teljes az életük. Például a kisgyerekek azért ragaszkodnak szüleikhez, mert ösztönösen érzik, hogy anya és apa biztonságot, táplálékot nyújt számukra.
De mi van akkor, hogy a ragaszkodás már megszállottságba csap át. Nős, sokan később esnek bele ebbe a csapdába. A felnőtt kor fele haladva előjönnek olyan problémák, mint a biztonságérzet és az önbizalom hiánya, a kétségbeesés, a megoldatlan lelki problémák. Ezek együttese akkorára képes nőni, mint egy elefánt, természetesen szimbolikusan értve. És ez a megrögzött ragaszkodás már káros.
Káros a munkahelyen, a családi életben is. Van, aki folyamatosan a szeretetet keresi, mert úgy érzi, hogy senkinek sem fontos, így bármire képes, hogy ezt megkapja.
A kamaszok körében is gyakran előfordul, hogy két barát annyira ragaszkodik egymáshoz, hogy az már nem mindig egészséges, pszichésen nézve.
Ha megszakad egy kötelek, a ragaszkodó személyek gyakran felteszik magukban a kérdést: “mi értelme tovább élnem.” Ekkor viszont az ismerősöknek, családtagoknak résen kell lenniük, érdemes szakemberhez fordulniuk, hogy meg tudják tenni a szükséges óvintézkedéseket. Meg kell találniuk a közös hangot az érintett személlyel, arra összpontosítva, hogy legfontosabb az élet szeretete, a saját maga által kreált világnézete, gondolkodása, hogy nem függ semmitől és senkitől, hogy ő irányítja a dolgokat, ő hozza meg a döntéseket. Bíznia kell magában, és ha ez sikerül, képes lesz korlátok és kötöttségek nélkül, szabadon élni.
