Mindannyian tudjuk, hogy a természet egyik legcsodálatosabb “szerkezete” nem más, mint az emberi test, melyben minden szoros összefüggésben áll egymással, hogy egy EGÉSZet alkossanak és az EGÉSZséget fenn tudják tartani.
Az orvostudomány napi szinten fejlődik, hogy minél tovább meg tudja tartani a szervezetünk egészséges működését. Eleinte nagy segítségnek bizonyultak a különböző gyógyszerek előállításai, hogy az emberek élete ne egy tüdőgyulladáson múljon. Napjainkban azonban, már életmentő műtétekig fejlődött az orvoslás, így már szakképzett emberek végeznek el akár transzplantációkat (átültetéseket) is. A transzplantáció nem más, mint egy szövetet, szervet az eredeti helyéről eltávolítva, életképességének megőrzésével más helyre, szervezetbe való átültetése műtéti úton.
Mindamellett, hogy számos betegségre, elváltozásra nem találtak a tudósok orvosi megoldást, ellátást, mégis jó úton haladunk a fejlődés felé, hisz a történelemben az első fejátültetés dátuma 2017 decemberére van előírva.
Dr. Sergiu Canavero olasz idegsebész szerint a műtét 36 órát venne igénybe és egy 150 főből álló orvosi csapatra lenne szükség a kivitelezéséhez. Valeri Spiridonov, egy 31 éves fiatal orosz férfi lenne a páciens, akinek a fejét egy agyhalott személy testére transzplantálnák. A donor teste ugyan azokkal a karakterisztikákkal rendelkezne, mint Spiridonové: azonos magasság, súly, vércsoport.

Az agyhalott beteg testét folyamatos ellenőrzés alatt tartanák, hogy az orvosok meggyőződjenek arról, hogy véghez vihető lesz a beavatkozás. Spiridonovról tudni kell, egy Werdning-Hoffman nevű betegségben szenved, mely visszafordíthatatlan izomsorvadást okoz. Az orosz fiatalember önként vállalta ezt a kockázatos műtétet, abban bízva, hogy egy új testet kapna, mely kevésbé szorítaná korlátok közé.
Jelenleg az előrehaladott izomsorvadás miatt Spiridonov tolószékben végzi mindennapi tennivalóit. Elmondása szerint nehéz élete van, hisz minden nap valakinek a segítségére szorul, még a banálisnak tűnő helyzetekben is. Mivel javarészt másoktól függnek a napjai, úgy érzi, ha van rá mód, hogy ez változzon, akkor megéri számára, hogy megkockáztassa a műtétet.
A műtét során először lehűtik a páciens testét és fejét, oly mértékben, hogy ne okozzák a sejtek halálát, amíg a szervek oxigénhiányos állapotba vannak.
A nyakon található izmokat és vérereket elvágják és tubusok segítségével tartják védetten, valamint a gerincvelőt egy speciális gyémánt szikével választják el a testtől. A páciens fejét egyből áthelyezik a donortestre, oly módon, hogy a két csontvelő 2 perc leforgása alatt összeilleszthető legyen. A következő 15-30 percben az orvosok az erek összeillesztésén dolgoznának, hogy mihamarabb beinduljon a vérkeringés, hogy a fej megfelelő mennyiségű vért kapjon az életben maradáshoz. Miután a nyelőcsövet és az izmokat is megfelelően a helyükre illesztik, egy plasztikai sebész foglalkozna a bőr esztétikus összevarrásával. A beavatkozás után a páciens három héten át mesterséges kómában lesz majd, hogy elkerüljék a varratok szétszakadását. Hogy megakadályozzák a szervkilökődést a betegnek immunszuppresszánsokat adnak.
Fejtranszplantációval kísérleteztek már kutyákon és majmokon, ám ennek a műtétnek a sikeressége óriási előrelépést jelentene az orvostudományban. Nemrég Dr. Xiaoping Ren csapata végzett fejátültetést egy majmon, amelyben azonban nem végezték el a csontvelő átültetést, csak a vérereket kötötték át. A majom nem szenvedett semmilyen idegrendszeri károsodást, 3-4 órán át tudatos állapotban volt, ám etikai okokból 20 órával a műtét után elaltatták.