Mexikói és brit archeológusok, akik korábban is a mexikói maja civilizáció meglepően gyors eltűnésének okát vizsgálták, most egy újabb elmélettel álltak elő. Szerintük a Yukatán félszigeten virágzó egykori, pre-mexikói civilizáció a csapadékmennyiség csökkenésének okán tűnt el olyan gyorsan és rejtélyesen, hátrahagyva monumentális templomaikat és városaikat a dzsungelben.
Megközelítőleg 25%-ban esett vissza abban a korban a csapadék mennyisége a Yukatán félsziget ezen területén, és a mai napig nem bővelkedik akkora ivóvíz tartalékkal, ami egy ekkora népességet, mint a maja civilizáció, ki tudna szolgálni.
Máig több elmélet is született a rejtély magyarázatára (járvány, extrém éghajlati változás, természeti katasztrófa, belháború), de teljes mértékben egyik sem ad magyarázatot a kérdésre, írásos feljegyzést pedig mindmáig nem sikerült találni.
A Yukatán félsziget ma sem bővelkedik ivóvíz forrásokban, hiába, hogy hatalmas dzsungeleket és azok élővilágát hordozza magán, és talán a múltban is hasonló problémákkal küzdöttek az itt élők. A tudósok azonban aggódnak, ugyanis a légköri és meteorológiai adatok elemzése során tisztán kimutatták, hogy ebben a térségben a csapadék mennyisége évről évre fogy, nincs ami táplálja a forrásokat, nagy folyók pedig a dzsungelben nincsenek, így kétséges a félsziget jövőbeli ivóvíz problémája is.
Az, hogy a múltban egy nagy és erős civilizáció (talán) éppen ezen probléma miatt kényszerült távozásra, elég okot adhat az ott élők számára, hogy elgondolkodjanak életterük változtatására, még a probléma súlyosbodása előtt.
