Az emberek maximum 120 és 150 év közötti életkor érhetnek meg, mire a test teljesen elveszíti regenerálódási képességét, és a halál elkerülhetetlen lesz – derül ki egy a Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmányból. Az élet ezen „abszolút határán” túl az emberek csak a tudomány segítségével juthatnak el, ha sikerül olyan módszereket kidolgozni, amelyek növelik a test ellenálló képességét, legyen szó akár terápiákról, a sejtek újraprogramozásáról, vagy mechanikus szervekről.

Kiderült: ennyi az emberi élet maximálisan elérhető határa

A tanulmányt a szingapúri Gero biotechnológiai vállalat, a New York-i Buffalóban található Roswell Park Comprehensive Cancer Center és az orosz Kurchatov Intézet kutatói végezték.

A kutatók matematikai modelleket használtak a tanulmány elkészítéséhez, és arra a következtetésre jutottak, hogy 120–150 éves életkor után az emberi test teljesen elveszíti azt a képességét, hogy felépüljön a különböző stresszfaktorok, például betegségek vagy sérülések után, ennek végeredménye pedig elkerülhetetlenül a halál.

Másrészről azonban, ha sikerülne olyan terápiákat kifejleszteni, amelyek növelik a test állóképességét, az emberi élet határai még inkább kitolhatók lehetnének, és ez egy egészségesebb életmódot is jelentene.

Ezek a kutatások „az emberi populációkra vonatkozó történelmi és jelenlegi adatokon alapulnak”. „Ezek csak feltételezések, de konkrét adatokon alapuló feltételezések” – mondta Judith Campisi, a kaliforniai Buck Institute for Research on Aging professzora, aki nem vett részt a kutatásban.

Hogy lehet kiszámítani a végső korhatárt

A kutatók nagy mennyiségű adatot elemeztek az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból és Oroszországból, amelyek több mint 500.000 ember névtelen orvosi információit tartalmazták. Egy egyszerű vérvizsgálat adatait használták fel, amelyek szinte minden kutató számára elérhetőek voltak. Az alanyok több hónapon keresztül többször megismételték ezeket a vérvizsgálatokat.

A kutatók két vérvizsgálati eredményt vizsgáltak három különböző korcsoportban: a fehérvérsejtek és a vörösvértestek változó arányát figyelték. Ahogy az ember haja őszülni kezd az életkorral, ez a két arány is változik, ahogy öregszünk, mondja Dr. Marc J. Kahn, a Kirk Kerkorian Orvostudományi Kar dékánja. Ezeket a változókat az öregedés biomarkereinek nevezik.

A vérvizsgálatok elvégzése után a kutatók egy matematikai modell segítségével meghatározták a „test állapotának dinamikus mutatóit (dynamic organism state indicator, DOSI) minden egyes alany esetében – ez lényegében a „biológiai életkor” mutatója, amellyel a kutatók felmérhetik, milyen gyorsan áll helyre a szervezet valamilyen stresszhatás, például betegség, vagy sérülés után.

„A szerzők ezt a DOSI mutatót használhatják a gyógyulási idő értékelésére.” – mondta Kahn, aki szintén nem vett részt a tanulmányban. „A probléma az, hogy az öregedés egy bizonyos pontjától a gyógyulási idő olyan hosszúvá válik, hogy elveszítjük az ellenállásunkat.”

Az adatok alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy 120 és 150 éves kor között ez az ellenállás, rugalmasság teljesen eltűnik, és az ember már nem képes túlélni a biológiai stresszt, aminek a szervezete ki van téve.

Életminőség

A kutatók a fizikai aktivitás adatait is értékelték, a napi megtett lépések számának mérésével vizsgálva a kapott eredményeket. Itt a következő mintát fedezték fel: a fiatalok naponta több lépést tesznek meg, és ahogy a test öregszik, a lépések száma csökken. Ezekből az adatokból extrapolálva a kutatók megközelítőleg ugyanolyan felső élettartam-határt értek el, mint a DOSI-alapú értékelések esetében.

Nem ez az első tanulmány, amely matematikai modelleket használ az emberi élet maximális határainak vizsgálatára. Jan Vijg, az Albert Einstein Orvostudományi Főiskola genetikusa 2016-ban a Nature folyóiratban közölt egy részletes tanulmányt, amely a várható élettartam tendenciáit vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy az emberek meghaladják a 125 éves életkort. Más kutatók azonban úgy vélik, hogy az emberi életnek nincs maximális határa.

Bár a most végzett tanulmány azt sugallja, hogy az emberek elérhetik a 150 éves kort is, arról semmit nem mond, milyen lehet az életminőség ebben a korban – mutatott rá Judith Campisi. „Ennek óriási társadalmi következményei vannak, sokkal fontosabbak, mint önmagában véve a maximális várható élettartam.” Az egészség megőrzése ugyanis idős korban hatalmas költségekkel járhat.

A sejtek átprogramozása

A kutatók úgy vélik, hogy a megoldás kulcsa a test ellenálló képességének növelése lehet idős korban, ami mind a várható élettartamot, mind az életminőséget javítaná. Dr. Marc J. Kahn szerint ez mechanikus szervek fejlesztésével vagy a test elöregedett sejtjeinek újraprogramozásával valósulhatna meg.

„Most olyan emberi és mechanikus konstrukciók fogalmairól beszélünk, amelyeket általában a tudományos-fantasztikus irodalomban mutatnak be, de ez a tanulmány azt sugallja, hogy ez az út az emberi élet meghosszabbításához.” – mondja.

Természetesen az egyén életének időtartama más változóktól is függ, például étrendtől, jövedelemtől, környezettől, stb. Az ehhez hasonló vizsgálatok eredendően pontatlanok, és bármennyi változót vezessünk is be az egyenletbe, egy dolog biztos: mindannyian halandók vagyunk.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.