Az általános közvélemény szerint a stressz a modern ember életmódjának egyik legkárosabb jelensége. Rossz hatással van egészségünkre és életminőségünkre. Mégis, úgy néz ki nem bizonyul jó megoldásnak, ha mindenáron megpróbáljuk elkerülni.
Ugyanis a stressznek előnyei is vannak. Bár a kijelentés első olvasásra meghökkentő, és ellentmond mindannak, amit eddig hallottunk, a mérsékelt mennyiségű stressz rendkívül jó hatással lehet az agyműködésünkre. A dublini Trinity Főiskola ideggyógyásza, Ian Robertson is ezt támasztja alá kutatásaival, és a legújabb könyvében (A stessz-teszt: avagy hogyan válhatsz nyomás hatására erősebbé és okosabbá – a szerk.) elmagyarázza, hogy a szervezet stresszhelyzetben noradrenalint termel, ami elősegíti az agy különböző részei közti kommunikációt, és hatására az idegsejtek között is könnyebben jönnek létre kapcsolatok, az úgynevezett szinapszisok.
Leegyszerűsítve, az agy jobban működik, ha a noradrenalin stimulálja. A kutatók szerint a mérsékelt stressz elégséges neurotranszmittert termel, anélkül, hogy káros hatással lenne az agyra. Robertson azzal érvel, hogy azok, akik mérsékelt stressznek vannak kitéve, boldogabbak, kevésbé szoronganak és tisztábban gondolkodnak. Addig, míg nem ér minket stressz túlzott mértékben, segítségével képesek vagyunk javítani agyműködésünket.
A probléma abban rejlik, hogy nem mindannyiunk szervezete reagál megfelelően a stresszre. Ezért Robertson kitart amellett, hogy képesek vagyunk megtanulni és elsajátítani azokat a technikákat, amelyek segítenek elfogadni és saját előnyünkre kovácsolni a stresszt: „Ha megtanuljuk a módját, képesek vagyunk agyunk kémiai műveleteit ugyanúgy szabályozni, mint a depresszió és szorongás elleni gyógyszerek”.
Az, hogy szervezetünk stresszre való reakciója örökölhető, és ezáltal tehetetlenek vagyunk irányításában, egy nagyon megrögzött, végzetes és szélsőséges gondolkodás, amely meggátol bennünket, hogy elhiggyük, tényleg képesek vagyunk változtatni. A meggyőződés azonban, hogy bizonyos dolgokon igenis tudunk változtatni, motivál, hogy tegyünk érte. Végsősoron pedig sikerre vezet, magyarázza Carol Dweck, a Stanford egyik pszichológia tanára.
A fizikai stressz hatását szervezetünkre a lelkesedés hatásához hasonlónak kell elképzelni. Robertson szerint ha a biztonság és pozitív hozzáállás külsőleg is megnyilvánul rajtunk – testtartás, mosoly által – fennáll az esély, hogy becsapjuk agyunkat, következésképpen lazábban viszonyulunk a stresszhez.
„Rengeteg színész és művész aggódik, ha nem érez lámpalázat, enyhébb izgalmat az előadást megelőzően”, mondja Robertson. „Tiger Woods mindig azt mondja, ha nem érez nyugtalanságot egy meccs előtt, akkor biztos benne, hogy rosszul fog játszani”, tette hozzá a kutató.
