Ki az a Gennagyij Padalka, aki megdöntötte az űrben töltött napok rekordját, hány küldetésben vett részt, és milyen rendkívüli felfedezést tett?
Gennagyij Ivanovics Padalka 1958. június 21-én született a Szovjetunióban, Krasznodarban, mérnök-pilóta, űrhajós, ezredes. Jelenleg ő tartja a leghosszabb világűrben töltött idő rekordját, összesen 879 napot töltött az űrbe, öt küldetés alatt.
1979-ben mérnök-pilóta oklevelet szerzett a Katonai Repülő Iskolán. Ezután pilótaként, majd vezető pilótaként szolgált az orosz légierőnél, és végül ezredesi rangot kapott. Az orosz légierő pilótájaként 1500 órát repült, hat különböző repülőgéptípussal. Emellett több mint 300 ejtőernyős ugrást hajtott végre. 1989. januárjától részesült űrhajóskiképzésben.
Első küldetése az űrben
Első küldetése a Szojuz TM–28-as repülése volt a Mir űrállomásra (1998. augusztus 13-ától – 1999. február 28-ig) küldetésparancsnokként. Ekkor összesen 198 napot és 16 órát töltött a világűrben. Miután visszatért a Földre, megkapta az Orosz Föderáció Hőse kitüntetést, a legrangosabb kitüntetést Oroszországban.
Ezt követően az űrhajós 2004-ben, 2009-ben, 2012-ben és 2015-ben tért vissza az űrbe, ezúttal már a Nemzetközi Űrállomásra. Az utolsó küldetése 2015. március 27-én kezdődött Scott Nelly és Mikhail Kornyijenko űrhajósok társaságában. Gennagyij Padalka 57. születésnapját az űrben ünnepelte, egy 168 napig tartó úton. Így összesen 879 napot töltött az űrben. Ez 2 hónappal több, mint Szergej Krikalev2005-ben felállított korábbi rekordja – ő hat küldetés alatt összesen 803 napot töltött a világűrben.
Öt küldetése során Padalka összesen tíz űrállomáson kívüli tevékenységet, űrsétát hajtott végre, ezeknek a kirándulásoknak az összeadott ideje több mint egy nap. Az utolsó ilyen tevékenységre 2015. augusztus 10-én került sor, amikor Padalka 5 órát és 34 percet töltött az állomáson kívül Mihail Kornyijenko űrhajós társágában.
Padalka és két társa 2015. szeptember 12-én, nem sokkal napkelte előtt biztonságosan landolt Kazahsztánban a Szojuz TMA–16M űrhajóval.
Milyen rendkívüli felfedezést tett az űrhajós?
Úgy tűnik, hogy az időutazás mégis lehetséges, amit a tudósok a Nagy Hadronütköztető segítségével bizonyítottak be. Albert Einstein relativitáselmélete szerint az idő relatív annak függvényében, hogy milyen gyorsan halad egy test. A genfi részecskegyorsító a protonokat a fény sebességéhez közeli sebességre gyorsítja, ami a protonok relatív idejét 6900-szor lassabbá teszi a Földön érzékelthez képest. Tulajdonképpen a protonok a jövőbe utaznak.
Azok az űrhajósok, akik például a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodnak, sokkal gyorsabban mozognak, mint a Földön lévő emberek. Ez azt jelenti, hogy az űrhajósok az űrben kissé lassabban öregednek, mint a Földön.
„Amikor Padalka visszajött a Földre, rájött, hogy a Föld 1/44 másodperccel előbb van a jövőben.” – mondta J. Richard Gott fizikus a Princeton Egyetemről.
