Guillotine alá teszed a lelkem
ha szólsz.
Hagyd a szavakat s mindent,
ami volt.
Emlékezz, hogy csókoltad a
szívem,
s elhiszem, hogy
örökre mienk a végtelen.
Nem kértem többet s tudom,
hogy volt
fentről sóhajtó ragyogó
égbolt.
Minden égi törvény
lesz és volt utunk.
Ha elragad az örvény,
hitünkbe kapaszkodunk.