Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy a stressz negatív hatással van az egészségünkre. A látszólagos „jól vagyok” mindennapos kijelentés alatt általában, ha elismerjük, ha nem, ott van a stressz faktor, amely fokozatosan és módszeresen rontja testünk normális funkcióit. A stressz fizikailag, szellemileg és érzelmileg is hatással van ránk.

De hogyan lehet felismerni, hogy adott esetben krónikus stresszben szenvedünk-e? Számos rendellenesség és betegség vezethető vissza a tartósan stresszes állapotban való létünkre. Szerencsére azonban, hogy többféle módon meg is lehet szüntetni vagy csökkenthetjük a stresszt anélkül, hogy egy vagyont költenénk erre. Az étrendünkben és az életmódunkban eszközölt változások, a rendszeres sport és testmozgás, a feldolgozott ételek száműzése étrendünkből, a rendszeres meditáció, a házi kedvencek tartása, az olvasás és a kedvenc hobbinknak való hódolás, ez csak néhány módszer a stressz elleni küzdelemben.

És akkor nézzük, hogyan képes hatni a folyamatos stressz a szervezetünkre!

A stressz hatása az idegrendszerre

A központi idegrendszer felelős a „küzdj vagy fuss” reakcióért, de ha a veszély nem valós, akkor ez az akut stressz krónikus stresszé alakul. Ennek hatásai a depresszió, a szorongás, az idegesség, az alvászavar, a migrén, étvágytalanság (anorexia, bulimia, elhízás), koncentrálási nehézségek, memóriazavarok, pánikrohamok, krónikus fáradtság, alkoholfüggőség, elszigeteltség, ugyanakkor idegrendszeri degeneratív rendellenességek, demencia, és Alzheimer-kór.

A stressz hatása a bőrre

A vér, endokrin, táplálkozási, légzési, neurológiai és egyéb rendellenességek nem csak a bőrünk szintjén mutatkoznak meg, hanem a testünk legtöbb rendszerének működésében is. Stressz hatására a bőr ráncosodik, öregszik, foltok, megvastagodások, pikkelysömör vagy más bőrbetegségek, pattanások, dermatitisz, ekcéma, kiütés stb. jelentkezhetnek.

A stressz hatása az immunrendszerre

Az immunrendszer működését negatívan befolyásolhatja a krónikus stressz. Fő megnyilvánulása, hogy a szervezet képessége a betegségek elleni küzdelemben és a gyógyulásban egyaránt csökken. Így a krónikus stresszben szenvedő emberek egyre többet betegszenek meg, nehezebben gyógyulnak, visszatérő, autoimmun betegségek jelentkezhetnek náluk vagy akár rák is.

A stressz hatása a légzőrendszerre

A légzőrendszer megfelelő működése mind a tüdő, mind pedig a sejtek légzésére utal. Amikor reagálunk a stresszre, akkor felgyorsul a légzés, mert igyekszünk gyorsabban eljuttatni az oxigént és a vért az létfontosságú szervekhez. Ha a kérdéses személy légzési problémákban szenved, akkor a panaszok a stressz hatására még súlyosabbakká válnak.

A stressz hatása a szív-érrendszerre és a szívre

A krónikus stressz negatív tényező lehet a magas vérnyomás, a ritmuszavar szempontjából, növelve az infarktus vagy a stroke kockázatát.

A stressz hatása az emésztőrendszerre. A stressz hajlamossá teszi a bélrendszert olyan elváltozások elszenvedésére, mint a gyomorhurut, a fekély, az irritábilis bélszindróma, hasi fájdalom, hasi görcsök, átmeneti rendellenességek a hasmenéstől a székrekedésig, étel intolerancia, gyomor-nyelőcső reflux, vagy hányinger.

A stressz hatása az endokrin rendszerre

Az endokrin mirigyek csoportjába tartoznak a vegyes mirigyek is, mint az epiphysis, hypophysis és hipotalamusz, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, thymus, hasnyálmirigy, mellékvese, petefészek / herék és a placenta. A stressz közvetlenül rontja a mellékvesék endokrin funkcióját, amelyek kiválasztják az úgynevezett stresszhormont: a kortizolt.

A stressz megzavarja más mirigyek működését, ami aztán immunrendszeri rendellenességekhez, gyulladásos betegségekhez, meddőséghez, fokozott inzulinrezisztenciához és súlyosbodó diabéteszhez vezethet. A stressz hatása az izom-csontrendszerre. Az izmokra és az ízületekre a stressz ízületi fájdalmak, izomgörcsök, izomfeszültségek révén fejti ki hatását, különösen a vállaknál és a háton.

Mit tehetünk a stressz következményeinek csökkentése érdekében?

A sportot ma a stressz leküzdésének egyik legjobb fegyvereként tartják számon. A heti többórás sportrutin látványos hatásokkal járhat. Az egészséges étrend a szervezet megfelelő működésében is szerepet játszik, ezért ajánlott kerülni a cukor, feldolgozott ételek, gyümölcslevek (kivéve a 100%-ban természeteseket), sült vagy nagyon kalória dús készítmények fogyasztását.

Stresszellenes terápiák:

  • meditáció;
  • aromaterápia;
  • homeopátia;
  • hobbi űzése;
  • fényterápia;
  • sóterápia;
  • masszázs;
  • mozgás: csoportos sportok, jóga, gyaloglás, aerobik, tánc, kerékpározás stb.;
  • antioxidánsokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrend követése.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.