A hit Isten előtt is létezett, és a kereszténység után is létezni fog, de mi az ami mozgatja? És miért hiszünk? Egy ateista kutató próbálta erre választ adni 2010-ben, de más kutatók is számos vizsgálatot folytattak ebben a kérdéskörben. Lássuk, milyen eredményekre jutottak.

Imadkozas

Andrew Newberg 2010-ben írt egy könyvet Mark Waldmannal. A Hogyan változtatja meg az agyunkat Isten című könyvből kiderül, hogy a kutatók összehasonlították egy ateista, egy ferences szerzetes és egy buddhista szerzetes agyi tevékenységét. Az összehasonlításból kiderült, hogy az ateista agya nagyobb aktivitást fejtett ki az érzelmekért és a figyelemért felelős területeken, és analitikusabban működött, még akkor is, ha pihentették. A homloklebenyi aktivitás pedig folyamatos, főleg a koncentrálásért felelős területeken – mondta Newberg.

A ferenceseknél és a buddhistáknál ugyanakkor megfigyelték, hogy csökkent a fali lebeny aktivitása, ami az időben a térben való tájékozódásért felel. Ezzel magyarázható az élmény, hogy az egyén elveszíti a kontrollt önmaga felett – tette hozzá a kutató, aki arra a következtetésre jutott, hogy az istenélményt biológiai, kémiai és fizikai folyamatok váltják ki az agyban.

Newmann úgy véli, hogy az emberi agyba bele van kódolva a transzcendentális tapasztalatok fejlesztésének lehetősége, és ez erősíti az isteni erőben vetett hitet. Kulturálisan ugyan különbözünk, de biológiailag nem, ezért minden kultúra megalkotta a maga istenképét, ám megfigyelhető, hogy ezek hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.

Napjainkban a kereszténység a legelterjedtebb vallás. A keresztények egy Isten, három személyben (Atya, Fiú, Szentlélek) hisznek. A világ legtöbb országában több a vallásos emberek száma, mint az ateistáké és az agnosztikusoké együttvéve, ám ez nem jelenti azt, hogy hisznek is a hit erejében.

Patrick McNamara, a Bostoni Egyetem neurológia professzora számos kutatást folytatott a neuroteológia, más nevén a bioetológia területén, és elmondása szerint úgy a hívőket, mint az ateistákat magára haragította. “Az ateisták utálnak, mert azt mondom, hogy a vallásnak lehet agyi alapja, míg a keresztény fundamentalistáknak megvetnek, amiért azt mondom, hogy a vallás nem egyéb, mint egy agyi impulzus.”

Graham Word, az Oxfordi Egyetem professzora szerint a vallása szorosan kapcsolódik a civilizációkhoz és a háborúkhoz, hatalmas mitológiai ereje van, ezért meg kell értenünk hogyan működik, és figyelnünk kell azokra a veszélyekre, amelyeket szülhet. A 90-es évek elején egy agykutató, Michael Persinger Az istenhit neurobiológiai alapjai című tanulmányában közzétette, hogy a halálközeli élmények, a klinikai halál, a szeretett személy elvesztése miatti szorongás gyakran vezet misztikus, illetve istenélményhez.

A kutató egy olyan sisakot is készített, mellyel meg lehet figyelni az agy halántéklebenyeinek mágneses mezőit, és bebizonyította, hogy a mélyen fekvő idegrendszeri struktúrák elektrofiziológiai vizsgálatával is ki lehet váltani a halálközeli élményekhez hasonló látomásokat.

A már említett McNamara megfigyelte, hogy bizonyos neurodegeneratív betegségek esetén az emberek elveszíthetik a hitüket, ezért feltételezi, hogy a vallásosságnak köze van a prefrontális lebeny dopamin aktivitásához. Az agy ezen régiói az összetettebb aktivitásokért felelősek, ezért például a Parkinson-kórban szenvedők nehezebben tudnak megélni összetettebb vallásos tapasztalásokat. Attól függetlenül, hogy hiszünk-e az örök életet ígérő Isten létezésében, vagy sem, McNamara a hitnek másik jótékony hatását is kiemeli: a közösségi integrációt. Amikor a vallás normálisan működik, és a hívők nem akarják meggyilkolni a hitetleneket, akkor a közös imádkozás, könyörgések, az önmegtartóztatás segítik a közösséghez tartozás érzését, növelik a csoportkohéziót, és a tagok közötti tapasztalatcserét. Isten vagy jelen van az agyunkban, vagy nincs, de az egyedülléttől való félelem, a barátok hiánya, a szociális szorongás biztosan jelen van. Egy csoporthoz való tartozás nagyon fontos pszichológiai szempontból – zárta McNamara.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.