Amikor szóba kerül a lelki és a testi egészség, nagyon sokan nem értik, hogy ez a kettő mégis hogyan függhet össze? Pedig olyannyira szoros viszonyban vannak, hogy az egyik feltételezi a másik meglétét.

A negatív érzelmeink, élményeink, hangulataink a szervezetünkben is rossz folyamatokat indítanak el, míg fordítva a pozitív érzelmeink erősítik az egészségünket. Minél reményvesztettebbek vagyunk, annál jobban gyűlik bennünk a feszültség és a stressz, amelyről mondanunk sem kell, hogy a szervezet egyik legnagyobb csendes gyilkosa.

A jelenség valódiságát a Psychology Today lapban közölt tanulmány is remekül alátámasztja, mely tartalmából most kicsit szemezgetünk.

A harag egy olyan savas vegyületet szabadít fel a szervezetünkben, amely nagymértékben ronthatja a vérerek falait. A negatív érzelmek nagyon rossz hatással vannak a szellemünkre és testünkre egyaránt. Olyan fizikai tüneteket is kiválthat a düh és a harag, mint gyulladásos elváltozások, gyenge immunreakció és különböző szívbetegségek kialakulásának kockázatnövekedése.

Ahhoz, hogy felfedezhessük a negatív hatások és az egészségünk közötti kapcsolatot, kultúrák közötti különbségeket kell megfigyelnünk, a kutatók az úgynevezett kortizol stresszhormon szintjét vizsgálták meg amerikai és japán résztvevők esetében.

A minták mindkét kultúrából érkező résztvevő esetében 3-4 egymást követő napon begyűjtésre kerültek. Ugyanakkor arról is megkérdezték a két különböző kulturális háttérrel rendelkezőket, hogy számoljanak be arról, hogy az elmúlt 30 napban hányszor és milyen intenzitással éltek át negatív érzelmeket.

A kutatásban résztvevők egészségének feltérképezése érdekében a tudósok 4 fő biomarkert vizsgáltak meg – ebből kettő a gyulladásos folyamatokhoz köthető, míg kettő az érrendszer egészségéhez.

A stressz hatására a mellékvese kortizolt szabadit fel, annak érdekében, hogy a szervezet képes legyen megbirkózni a környezetből érkező nehézségekkel. Általánosságban a kortizolszint a következőképp alakul a nap során: felébredéskor akár 50-60%-ig is felugorhat, majd lefekvésig ez folyamatosan csökken. Viszont a nap folyamán ért kellemetlenségek, váratlan helyzetek ezt a természetes csökkenést felborítják.

Miért is olyan nagy baj ez? Hát azért, mert a kortizolnak van egyfajta természetes szabályzói funkciója úgy az agyra, mint a keringésre, és a test többi funkciójára nézve. Ha a csökkenő tendencia felborul, akkor hiba lép fel a szervezetben, és jönnek a bajok.

Visszatérve a két kultúra résztvevőire, az amerikaiak esetében sokkal nagyobb mértékű kortizol szintet mértek a tudósok, mint a japánok esetében – ezért sem mindegy, hogy milyen közegben, környezetben élünk, mennyire figyelünk oda magunkra, milyen az életstílusunk, milyen az alaptermészetünk, ugyanis minél stresszesebb életet él valaki, annál nagyobb egészségügyi kockázatnak van kitéve.

A stressz megfelelő kezelése nem lehetetlen feladat, ezért figyeljünk oda minél jobban magunkra, figyeljünk oda arra, hogy egyáltalán mi miatt érdemes aggódnunk, mert nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, ezért addig élvezzük az életünket, amíg jó egészségnek örvendünk.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.