Egy új tanulmány szerint azoknál a férfiaknál, akiknek a felesége többet keres náluk, 11%-kal nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak mentális problémákat – írja a The Times.
A több mint 20 ezer svéd párt elemző tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a nemi szerepekről alkotott elképzelések bizonyos szinten továbbra is érvényesülhetnek a modern társadalomban.
„Kíváncsi voltam, hogy az emberek még egy egyenlőségre épülő társadalomban is fontosnak tartanak-e bizonyos elvárásokat azzal kapcsolatba, ki tartja el a családot és ki keresi a pénzt” – mondta Demid Getik, a Durhami Egyetem közgazdásza, a kutatás vezetője.
„Úgy tűnik, hogy még mindig van némi preferencia azzal kapcsolatban, hogy a férfi többet keressen a családban” – tette hozzá.
A tanulmány ugyanakkor azt is megállapította, hogy mindennek nemcsak a férfiakra, de a nőkre is negatív hatása lehet – az ő esetükben 8%-kal emelkedhet a mentális egészségügyi problémák kockázata.
„Nem tudom pontosan megmondani, hogy ezt a preferenciát inkább a férfiak vagy a nők határozzák meg” – mondta ezzel kapcsolatban Getik.
A kutató évekig nyomon követte mind az egészségügyi diagnózisokról, mind az adóbevallásokról szóló nyilvántartásokat svéd párok esetében, és ezekre alapozta a tanulmányt. Az eredmények csak a hivatalosan diagnosztizált emberekre, a mintának körülbelül 2%-ára terjednek ki, de Getik szerint ésszerű feltételezés, hogy ez a házassági elégedettség és boldogság általános jelzője lehet.
A The Economic Journal című szaklapban közzétett tanulmány azt mutatta, hogy minél többet keresett mindkét fél, annál magasabb volt a mentális jólétük is. Azoknál a pároknál azonban, ahol az egyik fél jobban keresett, már megfigyelhető volt a mentális problémák diagnosztizálásának megnövekedett aránya. Ha azonban a pár férfi tagja ismét jobban keresett, javult a helyzet.
Természetesen minden pár különbözik egymástól, ezért vannak olyan párok, ahol az anyagi egyenlőtlenség nem jelent problémát. Az eredmények azonban összhangban vannak más tanulmányokkal, amelyek a nők általánosságban megnövekedett keresetét a válási arányokkal és az alacsonyabb házastársi elégedettséggel hozták összefüggésbe.
Getik véleménye szerint ez a minta nem csak Svédországra érvényes.
„Svédország egy olyan társadalom, ahol a nők magas munkaerő-piaci részvétele meglehetősen egyenlőségelvű. Ha még itt is ezt látjuk, el tudom képzelni, hogy más, hagyományosabb társadalmakban is ez érvényesül” – magyarázta a kutató.