AktuálisEzek a hétköznapi hibák növelhetik a fűtésszámládat: így spórolhatsz télen Magyarországon

Ezek a hétköznapi hibák növelhetik a fűtésszámládat: így spórolhatsz télen Magyarországon

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket Facebook Messengeren, a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

Állítsd be, hogy a Filantropikum cikkeit mindig az elsők között lásd a Google-ben

Sok magyar háztartásban észrevétlenül megy el a pénz a fűtésre, pedig néhány egyszerű változtatással csökkenthető az energiafogyasztás. A túl magasra állított termosztát, a radiátor elé tolt kanapé, az egész nap bukóra nyitott ablak és a rosszul záródó ajtók mind hozzájárulhatnak a hőveszteséghez. A fűtési szezonban különösen fontos, hogy a lakás kellemesen meleg maradjon, miközben ne használjunk több energiát a szükségesnél.

Amikor megérkeznek az első igazán hideg napok, sokan automatikusan feljebb tekerik a fűtést. Ha a lakás még így is hűvösnek érződik, a termosztát újabb egy-két fokkal magasabbra kerül, és csak a következő gázszámla érkezésekor derül ki, mennyivel nőtt a fogyasztás.

Magyarországon a kérdés különösen fontos azoknak, akik földgázzal fűtenek. Az MVM Next tájékoztatása szerint a lakossági fogyasztók felhasználási helyenként évente 63 645 megajoule, azaz legalább 1729 köbméter földgázt használhatnak fel rezsicsökkentett áron. Az ezt meghaladó fogyasztást magasabb, versenypiaci költségeket tükröző áron számolják el. A kedvezményes év augusztus 1-jétől a következő év július 31-éig tart.

Ezért egy rosszul szabályozott fűtési rendszer nemcsak több energiát fogyaszthat, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy egy háztartás túllépje a kedvezményes fogyasztási keretet.

A MVM földgázszámlázási tájékoztatója azt is részletezi, hogy a kedvezményes mennyiség elszámolása a számlázási módtól függ.

A termosztát egyetlen fokkal magasabb beállítása is számíthat

A fűtési költségek csökkentésének egyik legegyszerűbb módja a helyiségek hőmérsékletének tudatos szabályozása. Ha a nappaliban folyamatosan 23–24 fok van, miközben 20–21 fok mellett is kellemesen éreznénk magunkat, a különbség jelentős többletfogyasztást okozhat.

Az energiatakarékossági ajánlások szerint a termosztát hőmérsékletének egy Celsius-fokos csökkentése hozzávetőleg 6–7 százalékkal mérsékelheti a fűtési energiaigényt. Ez becsült érték, nem minden lakásra érvényes, és nem jelenti azt, hogy a teljes rezsiszámla automatikusan ugyanennyivel csökken.

A megfelelő hőmérsékletet a helyiség használatához érdemes igazítani. Egy nappaliban vagy dolgozószobában sokaknak a 19–21 fok közötti tartomány lehet kényelmes, míg a fürdőszobában használat közben magasabb hőmérsékletre lehet szükség.

A Filantropikum korábbi cikkében részletesen bemutattuk, hány fok lehet ideális a lakás különböző helyiségeiben télen.

Ha napközben több órán keresztül senki nincs otthon, a programozható termosztát segítségével mérsékelhető a fűtés. A ritkábban használt szobákban a termosztatikus radiátorszelepek is segíthetnek az alacsonyabb hőmérséklet fenntartásában.

A túlzott lehűtést viszont kerülni kell. A magyar népegészségügyi ajánlások a fűtési időszakban általában legalább 18 fokos beltéri hőmérsékletet jelölnek meg alsó irányértékként, kisgyermekeknek, időseknek és más sérülékeny csoportoknak magasabb hőmérsékletre is szükségük lehet.

A radiátor elé tolt bútor és a hosszú függöny is pénzbe kerülhet

Sok magyar otthonban a kanapé közvetlenül a radiátor előtt áll, vagy egy hosszú, vastag függöny teljesen eltakarja a fűtőtestet. Ez ugyan esztétikusnak tűnhet, de akadályozza a meleg levegő szabad áramlását.

A radiátor a körülötte lévő levegőt is felmelegíti, amely aztán szétáramlik a helyiségben. Ha egy nagyobb bútor elzárja az útját, a szoba lassabban melegedhet fel, a fűtésnek pedig hosszabb ideig kell működnie a kívánt hőmérséklet eléréséhez.

Érdemes ezért némi helyet hagyni a radiátor előtt, a függönyt pedig úgy elrendezni, hogy ne takarja a fűtőtestet vagy a termosztatikus szelepet. A brit Energy Saving Trust energiahatékonysági szervezet szintén ezt ajánlja.

A radiátor állapotára is figyelni kell. Ha a felső része hideg, miközben az alsó meleg, levegő gyűlhetett össze benne. Ilyenkor légtelenítésre lehet szükség. Ha a probléma rendszeresen visszatér, vagy a fűtőtest egyenetlenül melegszik, érdemes szakemberrel ellenőriztetni a rendszert.

Társasházi központi fűtésnél és távhőszolgáltatásnál a műszaki beavatkozásokat a közös rendszer előírásaihoz kell igazítani.

Az egész nap bukóra nyitott ablak növelheti a hőveszteséget

A téli szellőztetés sok háztartásban visszatérő dilemma. Friss levegőre szükség van, de a hidegben senki sem szeretné feleslegesen kiengedni a megtermelt meleget.

Az egyik leggyakoribb hiba, amikor az ablakot hosszú órákra bukóállásban hagyják. Ilyenkor a lakásból folyamatosan távozhat a meleg levegő, és az ablak körüli falfelületek is lehűlhetnek.

A hagyományos, természetes szellőzésű lakásokban hatékonyabb megoldás lehet a rövid, intenzív szellőztetés, amikor néhány percre szélesre nyitjuk az ablakokat. Kereszthuzattal gyorsabban kicserélődhet a levegő, miközben a falak és a bútorok kevésbé hűlnek le, mint hosszan tartó szellőztetés esetén.

Ha a fűtési rendszer lehetővé teszi, szellőztetés idejére célszerű csökkenteni a termosztátot, majd az ablakok becsukása után visszaállítani a kívánt hőmérsékletet.

Fontos, hogy a lakás állandó légbevezetőit és a gázkészülékek működéséhez szükséges szellőzőnyílásokat soha ne zárjuk el. A szabályozott gépi szellőztetéssel rendelkező otthonokban pedig a rendszer használati előírásait kell követni.

A rosszul záródó ablakok és ajtók folyamatosan engedhetik ki a meleget

Hiába működik megfelelően a kazán vagy a távfűtés, ha a lakásban állandó huzat van. A régi nyílászárók tömítései idővel elhasználódhatnak, a rosszul illeszkedő ajtóknál és ablakoknál pedig hideg levegő juthat a lakótérbe.

A tömítések ellenőrzése, a kisebb rések megfelelő javítása és az ajtók beállítása sok esetben egyszerűbb és olcsóbb beavatkozás, mint egy teljes nyílászárócsere.

Este a függönyök behúzása is segíthet mérsékelni a hőveszteséget, különösen régebbi ablakok mellett. Ilyenkor is figyelni kell arra, hogy a függöny ne takarja el a radiátort.

A takarékosságnak ugyanakkor van egy fontos határa: a túl hideg, rosszul szellőztetett lakásban könnyebben kialakulhat páralecsapódás és penészedés. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatása szerint a magas páratartalom, a hőhidak, az alacsony belső hőmérséklet és a nem megfelelő szellőzés egyaránt szerepet játszhat a penész megjelenésében.

Magyarországon a fűtési mód azt is meghatározza, mikor jelentkezik a megtakarítás

Nem minden magyar háztartás ugyanúgy fizet a fűtésért. Saját gázkazán esetén az elfogyasztott földgáz mennyisége közvetlenül befolyásolja az éves elszámolást. Az egyenletes részszámlát fizetőknél viszont előfordulhat, hogy a téli megtakarítás nem jelenik meg azonnal a következő havi számlában, hanem az éves elszámoláskor válik láthatóvá.

Távfűtéses lakásokban a fizetendő összeg a helyi díjszabástól és az épület elszámolási rendszerétől is függhet. Ahol egyedi mérés vagy költségmegosztás működik, ott a lakáson belüli fogyasztás változása másképpen érvényesülhet, mint egy kizárólag közös fogyasztás alapján elszámoló épületben.

A családi házakban különösen sokat számíthat a fűtési rendszer megfelelő karbantartása, a kazán állapota és az épület hőszigetelése. A gázkészülékek műszaki ellenőrzését és javítását mindig megfelelő jogosultságú szakemberre kell bízni.

Iratkozz fel az ingyenes hírlevelünkre

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés


    Kapcsolódó cikkek