Ferenc pápa halála után, a következő szentatyának jelentős kihívásokkal kell szembenéznie a világszerte 1,4 milliárd tagot számláló katolikus egyház vezetésében. A sürgető problémák között szerepel a Vatikán pénzügyi hiánya, a nyugati országokban csökkenő templomlátogatás és a vitatott doktrinális problémák – adja hírül a Reuters.
Idén februárban Ferenc pápa bizottságot hozott létre a Vatikánnak nyújtott adományok ösztönzésére, amely egyre növekvő költségvetési hiányokkal küzd. A 2024-ben jóváhagyott legutóbbi beszámolók 83 millió eurós hiányt mutattak.
A Vatikán nyugdíjalapja szintén 631 millió eurós hiányt mutatott 2022-re. Ennek kapcsán Thomas Reese jezsuita pap kijelentette: „Olyasvalakit kell választaniuk, aki pénzt gyűjt, nem lelkipásztort”.
Bár a katolikusok száma világszerte enyhén nőtt, és 2023 végén enyhén meghaladta az 1,4 milliárdot, az egyház Európában jelentős hanyatlásnak indult.
Németországban 2024-ben csak 29 új papot szenteltek fel, és körülbelül 321 ezer katolikus hagyta el az egyházat ugyanebben az évben. Ezzel szemben a fejlődő országokban magasabb a keresztelések aránya. Az Amerikai Szamoa, az óceániai szigetek, Burundi és Kambodzsa a legmagasabb keresztelési arányt mutatja 1000 katolikusra vetítve.
Az is fontos szempont, hogy Ferenc pápa új vitákat indított el az egyházon belül olyan kényes témákról, mint a nők diakónussá szentelése és az azonos nemű párok megáldása. Ezek a kezdeményezések heves kritikát váltottak ki a konzervatív katolikusokban.
Gerhard Mueller bíboros ennek kapcsánt a La Repubblica újságnak úgy nyilatkozott: „nem szabad veszélyeztetni a katolikus tanítás házasságról szóló részét”.
A következő pápának tehát nem lesz könnyű dolga. Egyensúlyt kell találnia a hagyomány és a modernizáció között, miközben foglalkozik a pénzügyi problémákkal és a katolikus egyház hanyatlásával egyes régiókban. Egy dolog bizonyos: a kiválasztása jelentős hatással lesz a katolikus egyház jövőbeli irányvonalára.
