Az osztrák sajtó péntek este közölte, hogy befejeződött Felix Baumgartner boncolása, és a törvényszéki orvosok megállapították: a világhírű extrémsportoló szívmegállást szenvedett repülés közben, miközben motoros siklóernyőjével a levegőben volt.
A tragikus rosszullét következtében elvesztette az irányítást a szerkezet felett, és egy medencébe zuhant az olaszországi Porto Sant’Elpidio városában. A szakértők szerint valószínűleg már az ütközés pillanatában halott volt.
Két nappal ezelőtt a világ sportközössége megdöbbenéssel értesült Felix Baumgartner tragikus haláláról. Az 56 éves osztrák extrémsportoló, aki rekordszámú ejtőernyős ugrásairól és vakmerő mutatványairól volt ismert, Porto Sant’Elpidio tengerparti üdülőhelyén vesztette életét, ahol épp nyaralt.
Baumgartner motoros siklóernyővel repült, amikor hirtelen rosszul lett, és zuhanni kezdett. Az olasz hatóságok a nyomozás kezdetekor minden lehetséges forgatókönyvet megvizsgáltak, de az orvosszakértők végül megerősítették: a halált egy repülés közbeni szívroham okozta.
A Der Standard szerint már a levegőben leállt a szíve
Az osztrák Der Standard úgy értesült, hogy a boncolási jegyzőkönyv egyértelműen kimondja: Felix Baumgartner már a repülés közben szívmegállást szenvedett.
Bár pontosan nem lehet megállapítani, hogy életben volt-e még a becsapódás pillanatában, a szakértők szinte teljes bizonyossággal állítják, hogy már halott volt, amikor a földet érte.
A balesetnek több szemtanúja is volt. Elmondásuk szerint a sportoló ejtőernyője többször megpördült tengelye körül, mielőtt egy hotel medencéjébe csapódott.
Szerencsére nem közvetlenül a medencébe zuhant, hanem előbb egy fa terasznak ütközött, amely valamelyest csökkentette az esés erejét. Egy hotelalkalmazott nyaki sérüléseket szenvedett, de nincs életveszélyes állapotban.
Felix Baumgartner neve örökre összeforrt az extrém sportok világával. Pályafutása során számos ejtőernyős ugrással írta be magát a történelembe, de legismertebb teljesítményét 2012-ben hajtotta végre: a sztratoszférából, 38 969 méteres magasságból ugrott ki, és első emberként jármű vagy repülőgép nélkül lépte át a hangsebességet szabadesésben.
Ez az ugrás három világrekordot is hozott számára:
a legnagyobb magasság, amit emberrel a fedélzetén ballon valaha elért,
a legmagasabb szabadesés,
és a legnagyobb sebesség szabad esés közben: 1357,6 km/h.
Baumgartner neve örökre élni fog azok szívében, akik hisznek abban, hogy az ember képes túllépni a saját határain – még ha néha ez hatalmas árat is követel.
