Az ideggyógyászati sürgősségi állapotok közül egyik legkiemelkedőbb az agyvérzés. Sajnálatos módon napjainkban egyre inkább csökkent az agyvérzés áldozatainak az átlagéletkora és nemcsak az idős, de középkorú és fiatalabb személyek is érintettek lehetnek. A hirtelen bekövetkező folyamatban a beteg állapota pillanatokon belül látványosan romlik, ami nagy terheléssel és ijedtséggel jár nemcsak a beteg, hanem a környezete számára is.
Mit is jelent a gutaütés?
A köznyelvben még napjainkban is fennmaradt a gutaütés kifejezés, ami a folyamat hirtelen csapásszerű bekövetkezésére utal. Az agyvérzés az agy vérellátásának a zavara, amely során az agyszövet vérellátása lecsökken és ennek következtében – hipoxia – oxigénhiány lép fel az idegsejteknél. Az agy egyike a legérzékenyebb szerveknek, amely hamar károsodik, ha nem jut megfelelő oxigénellátáshoz. Az agyi katasztrófa gyűjtőfogalom, amely a vérellátás zavar függvényében magába foglalja az agyi érelzáródást illetve az érfal károsodása során fellépő tulajdonképpeni vérzéses állapotot is.
Hogyan alakul ki?
Az érelzáródás esetén az agy szövetét tápláló ereket egy vérrög (trombus), vagy embólus zárja el. A trombusok általában az agy valamelyik érhálózatában keletkeznek és az adott területet elzárják. Az embólus bárhol keletkezhet a testben és a keringéssel eljut és fennakad az agyszövet érhálózatában. Ez az úgynevezett agyembólia.
A tulajdonképpeni agyvérzés esetén az érfal megszakad, és az agyat elönti a vér. A kiáramló vér károsítja az agyállományt. Abban az esetben, ha a vérömleny nagy mennyiségű erős kompressziós hatást fejt ki és összenyomja a környező agyállományt.
Az oxigénhiány okozta agyi károsodás pillanatokon belül jelentkezik, és idegrendszeri zavarokat okoz.
Tipp: Ezt kell tenned infarktus esetén!
Mikor kell agyvérzésre gondolni?
A jellegzetes tünetek a következők: hányinger, hirtelen fellépő erős fejfájás, beszédzavar, a száj szélének féloldali elcsavarodása, mozgáskiesés egy végtagnál vagy teljes bénulás, érzészavar a végtagban, zavart tudatállapot, vagy eszméletvesztés. A koponyán belüli nyomás megnő, ami a légzőközpontok károsodása által légzésleálláshoz vezet.
Ha felismerjük ezeket a tüneteket a lehető leggyorsabban hívjunk mentőt. Minden perc értékes.
Mit tehetünk, míg érkezik a mentő?
Amennyiben megbizonyosodtunk, hogy a beteg eszméleténél van, lélegzik és van pulzusa, helyezzük nyugalomba, enyhén megemelt felsőtesttel. Nyugtassuk meg és biztosítsuk arról, hogy hamarosan érkezik a segítség. A régebbi koncepció, miszerint a beteg fejére jeget kell tenni helytelen és szükségtelen. Ha a beteg együttműködik, megkérhetjük, hogy szorítsa meg a kezünket. Ha a bal kéz ereje csökkent esetleg nem érez, akkor a jobb agyfélteke érintett, ha a másik kezénél észleljük ugyanezt a tünetet az azt mutatja, hogy az agyi katasztrófa a bal agyféltekénél következett be.
Amennyiben a beteg hányt és eszméletét vesztette az elsősegélynyújtó legfontosabb feladata, hogy a beteget stabil oldalfekvésbe helyezze és meggyőződjön arról, hogy a légutak szabadok.
Légzésstop esetén végezzünk mesterséges lélegeztetést és haladéktalanul tárcsázzuk a mentőszolgálatot.
A beteg gyors szakszerű ellátása jelentősen befolyásolja a betegség további lefolyását illetve a rekuperációt. A képalkotó eljárások (mágneses rezonancia vizsgálat, computer tomográfia) nagymértékben segítik a pontos diagnózist és segítik a helyes terápiás eljárások kiválasztását.
