A Rochester-i Orvosi Egyetem Központjának kutatói úgynevezett szuperegereket hoztak létre laboratóriumukban. Emberi agysejteket ültettek be a rágcsálók koponyája alá, aminek köszönhetően sokkal ügyesebben oldanak meg problémákat, feladatokat, mint az egéragyú társaik.
A tudósok úgynevezett emberi gliasejteket ültettek bele az egerekben, viszont ez nem jelenti azt, hogy a kísérleti példányok ezentúl úgy fognak gondolkodni, cselekedni, mint az emberek – magyarázta Steve Goldman, a kutatás irányítója. Az állatok agya, ha azt módosították is, továbbra is egérneuronokkal (idegsejtekkel) működik, csak a neuronokat körülölelő gliasejtek emberiek, amelyek voltaképpen megtámasztják a neuronokat, de emellett táplálják is azokat, és az ingerület továbbításában is van szerepük.
A gliasejteket emberi magzatokból vették ki, így ezek még tulajdonképpen kifejletlen állapotban került beültetésre az újszülött egerekbe. A sejt később teljesen kifejlődött, olyan formát öltött, mint egy csillag. Ezt a sejttípust úgynevezett asztrocitáknak hívják.
Az emberi gliasejtek közel tízszer, de akár hússzor is nagyobbra nőttek az egerekénél, és százszor több nyúlvánnyal is rendelkeznek. Éppen ezért az emberi sejtek teljesen elnyomták az egerek sejtjeit. Egy egérben 300 ezer sejtet ültettek be, 12 hónap elteltével immár 12 millió gliasejt volt az egerek kobakjában. Ezáltal sokkal megfelelőbben jöhet létre az ingerközvetítés az egerek agyában.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a rágcsálók memóriája, valamint kognitív agyi funkciók is számottevően javultak, ami azt jelenti, hogy okosabbá váltak rendes társaikhoz képest. A memóriájukat elektromos sokkterápiára emlékeztető hang segítségével tesztelték, azt vették észre, hogy mikor meghallották az ismerős zajt, négyszer tovább maradtak lemeredve, mint egéragyú társaik, tehát memóriájuk négyszer fejlettebb lett.
