BlogElfogadjuk a rokon segítségét olcsó szakmunkára, vagy fizessünk egy szakértő idegent magasabb...

Elfogadjuk a rokon segítségét olcsó szakmunkára, vagy fizessünk egy szakértő idegent magasabb áron? – Olvasóink válaszoltak

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

Gyakran történik meg az, hogy elromlik valami a ház körül, amely megjavítása szakmunkát igényel. Egy hozzáértő kéz gyakran aranyat ér, főleg azok számára, akik nehezen boldogulnak a “csináld magad” helyzetekben.

szerelo

Ez történt egyik fiatal egyedülálló olvasónkkal is, akinél a fürdőszobában kellett egy kisebb munkát elvégezni. A cél egy újonnan beszerzett zuhanyzófülke beszerelése.

Olvasónk, arra gondolván, hogy van egy rokon, aki épp munkanélküli és bizonyára jól jönne neki egy kis pénz, megkérte, hogy segítsen a fülke beszerelésében.

Mire hazaért a munkás elég borgőzös állapotban, de átadta a munkát és ki lett fizetve a munkadíj.

Másnap reggel arra ébredt, hogy az alsó szomszéd dörömböl, mert ömlött a konnektorból a víz, hiszen rosszul oldotta meg a vezetékek csatlakozását a “pityókás” rokon.

Ilyen módon egy más szakmunkást kellett megkérjen, hogy megoldja a rokon által okozott kár helyreállítását. Így olvasónk duplán fizetett.

Szerintetek igaz az, hogy jobb egy idegent megkérni és megfizetni, mint a „segítőkész” olcsóbban ajánlkozó rokont? Nektek milyen tapasztaltatok van?

Íme, az olvasói válaszok:

Fontosabb a “megbízhatok benne érzés”, mint a munka ára!

Nagyon kedvelem ezeket a felvetett helyzeteket, mert ki ne élt volna már át hasonlót.

Kis kertembe mindent telepítettem, bokrokat, fákat, évelőket és egyéves növényeket.

10 év elteltével rájöttem, hogy a növények kinőtték a kertet, úgy, mint a növekvő gyermek a ruháját. Ritkítani kellett, de a vastagjával már nem bírtam. Felkerestem egy erejében levő, munkanélküli, józan életű embert, kértem a segítségét. Ismer engem, gazdagon megfizettem és eleresztettem már más alkalmakkor is. Két hét várakozás után sem érkezett meg! Kiszemeltem a legközelebbi jó ismerőst és mondtam, a dupláját fizetem, mint mások, de a megbeszélt időben indul az óra és a végén fizetek. Barátságban elválunk egymástól. Mind a ketten boldogok voltunk és a kiadott pénz nem tett szegényebbé, de éreztem a „megbízhatok benne” hangulatot.

(B. Eszter)

De, figyelem! Az olcsó drágább lehet, mint a drága!

Nagyon sok tapasztalatom van, hiszen 3 ház felépítésén és felújításokon vagyok túl. Én szintén azt tapasztaltam, hogy inkább egy referenciával rendelkező idegen szakmunkás, mint egy „ezermester” ismerős. A legtöbb esetben az olcsó drágább, mint a drága.

(H. Péterné Ági)

Ha pénzről van szó, oda a barátság és a rokonság?

Kisebbik fiam nagy leckét kapott viszont egy ilyen rokonnal való együttműködésből:

…A rokon tudta, hogy mikor kapják kézhez a pénzt és „tejesen véletlenül” pont ott járt a bank körül és az én nagyon jó, becsületes, naiv gyerekem első szóra átadta neki a teljes hitelösszeget. És innentől kezdve végeláthatatlan pokoljárás következett. Se ház, se pénz, se rokon. Tönkrement a házasságuk, az életük, az önbecsülésük, a hitük az emberekben, a családban stb…

(Sz. Krisztina)

A tapasztalatom, hogy baráttal és rokonnal soha ne kezdjél üzletbe, mert akkor oda a barátság és a rokonság. Tapasztalatból mondom!

(H. Mihály)

Az ittas rokon eleve kizárt, de…

Ha tudom, hogy a rokon szereti a „pityókát”, inkább a drágább szakembert választom!

(V. István)

…van, aki mégis a rokon mellett teszi le a voksot a szakemberrel ellentétben!

Pityókás rokon maradjon otthon! De ha választani kell, a szakértő rokon, vagy, idegen között, a rokonra, ha kell, még várok is.

(P. Zsolti)

32 éve kezdtünk építkezni, 26 éve lakunk a házban, már csak kevés hiányzik ahhoz, hogy kész is legyen. Minden féle tapasztalatunk van a rokoni segítséggel és idegen mesteremberek munkájával kapcsolatban. Rokonokkal mindig együtt dolgoztam én is. Volt, aki csak az „ellátásért” dolgozott rokoni szeretetből, és kifogástalan, munkát végzett, ráadásul embertelen tempóban, alig vártam, hogy este legyen, és abbahagyjuk a munkát. Volt távolabbi rokon, aki pénzért dolgozott, magáról azt tartotta, hogy jobban ért a dolgokhoz, mint az, akinek tanult szakmája, de persze nem így volt. Érzékenysége miatt még beleszólni sem lehetett abba, amit csinált, pedig nagyon kellett volna.

(N. Istvánné)

Sokan a szerződésben, számlában bíznak, míg mások az emberben látják a garanciát:

Ilyen tapasztalat után nem árt informálódni az idegen szakemberről is. Jó ajánlások után az idegent választanám természetesen írásbeli szerződést is kötnék vele.

(Cs. Erzsébet)

Véleményem szerint mindig az a tiszta, és megfelelő megoldás, ha külső vállalkozóval kötünk az elvégzendő munkára szerződést, mely garantál adott szintű garanciális javítást is.

A rokon bevonásával több feszültségpont is kialakul:

  • Bizonytalan az elvégzett munka minősége
  • Adódhatnak ebből következően viták, plusz költségek
  • Megromolhat az addigi kedélyes rokoni viszony:  (ha nem kér pénzt a rokon, később felróhatja, ha kér, mi érezhetjük etikátlannak a dolgot)

(H. Klári)

Ne feledjük, nem a papír teszi a mestert:

Aki akart, az tanult a kedves magyar rajzfilmből, azaz a Mekmester „alkotásaiból”.

Nem a papír teszi a mestert!A jó ezermester a garancia, s nem a számla!.

(V. Márta)

Van, aki még hisz a közösség és a rokonság összetartó erejében:

A „segítőkész” rokon csak abban az esetben jó megoldás, ha nem a három fontos dologról van szó: VÍZ – GÁZ – VILLANY! Ezek a munkálatok mindenképp szakembert igénylő feladatok! Soha nem kísérleteznék egy hozzáértő, de nem szakember munkájával!

Más – kisebb – feladatokban viszont nagyon jól jön egy kis „kaláka”, de mindenképp csak úgy, ha magam is „segédmunkásként” ott vagyok, és még ha egy kicsit előre „felkészülök” a munkafolyamat lépéseiből, talán nem sikerülhet rosszul a dolog.

Ez a fajta közösségi segítségnyújtás a múltban gyökerező hagyomány, mely napjainkban ismét teret nyer, hiszen az anyagi gondok sok esetben megnehezítik egy-egy otthoni probléma megoldását. Régen – mikor a család, vagy a rokonság egymás házát építette – nem csupán a tárgyi végeredmény szempontjából volt hasznos, és eredményes, hanem a családi- rokoni szálak megerősödtek, de akár egy-egy településen élők között is szoros köteléket, erős baráti szálakat fűzött. Ma sem ártana!

(K. Andrea)

És íme, a záró bölcsesség:

A jó munkához idő és pénz kell, sajnos a rosszhoz  jóval több!

(Alex)

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Aktuális kedvencek



    Ez is tetszeni fog

    Kapcsolódó cikkek