HolotropikumÉlelmiszeripari küldetésen a citromsav! Mit takar a titkos E330 fedőnév?

Élelmiszeripari küldetésen a citromsav! Mit takar a titkos E330 fedőnév?

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon és a Google Hírek-en!

Gondoltál valaha arra, hogy a legtöbb élelmiszer címkéjén miért szerepel az E 330 vagy a citric acid elnevezés? Legyen az egy jeges tea, fagylalt, szósz, vagy bármilyen más étel-ital, szinte kizárólag mindenhol jelen van ez az élelmiszer adalékanyag.

citromsav

Jogos a kérdés, hogy mi ez az univerzális módon felhasznált vegyület a közélelmezésben, és milyen hatása van az emberi szervezetre. Talán az emberi naivságból is fakad, ha azt látja a címkén, hogy “citric acid”, egy kis jóindulattal és tudással annak a magyar megfelelőjére gondol, a citromsavra. És valóban az is! Innen már csak egy lépés és ezt a vegyületet máris valamilyen természetes citrusfélével azonosítjuk, és legtöbb ember akár arra is gondolhat, hogy ez az adalék egy egészséges citrom természetes levéből van előállítva.

De lássuk mik a tények!

A félig érett citrom leve 6-7% szabad citromsavat tartalmaz. Szabad citromsav a ribiszkében, vörös berkenyében, cseresznyében, málnában, szamócában, szederben, található. Különösen a citrom különféle fajtái bővelkednek benne. A citromsav előállítása természetes úton nagyon költséges.  A citrom levét termelési helyén (Olaszország, Szicília, Spanyolország) nemigen dolgozzák fel, hanem besűrített állapotban bocsátják kereskedésbe; a citromsavat belőle Németországban, Angliában és Franciaországban készítik – tudhatjuk meg a Wikipédia nyomán.

Azonban ma már ismeretes olyan ipari technika, amely szintetikus, mesterséges módon állítja elő a vegyületet és a végeredmény nem látott soha, még egy árva citromot sem. Ez a vegyület az, amit aztán nagyrészt a közélelmezésben használnak.

Az E 330 előállítása iparilag fermentált glükózból történik. A citromsav, mint egy fehér porszerű anyag jelenik meg az ipari folyamat végén, melynek íze hasonlít az éretlen savanyú citroméhoz. Az Aspergilllus nigernek nevezett gomba termeli. Ez a gomba anyagcseréjének végtermékeként állítja elő a citromsavat, mint ahogy az alábbi képen is láthatod. Ezt a fura és nagyon olcsó módszert James Currie fedezte fel 1917-ben. Napjainkban ez váltotta fel az eredeti természetes előállítási módot, hiszen az ipari mennyiségű citromsavhoz nagy mennyiségű citrusféle kellene, ami igencsak drága. Így az előállítók nem a természetes citrom levéből készítik, hanem vegyi úton.

Aspergillus-niger-citromsav

Miért használják ilyen széleskörűen?

Élelmiszerekben elsősorban antioxidánsként, (bár önállóan nincs ilyen hatása, elősegíti a többi antioxidáns hatását), savanyúságot-szabályozó anyagként, valamint ízesítőszerként alkalmazzák E330 néven. Erős savanyú ízének köszönhetően sok olyan italban előfordul, amely neve és címkéje citrusfélékhez kötött, habár azok még nyomokban sem tartalmaznak természetes citromsavat.  Gyümölcsételek esetén késlelteti a gyümölcsök oxigén hatására történő elszíneződését. Mivel nagyon savasít és a pH-t savas irányba tolja, ezért gátolja azokat a gombákat és baktériumokat, amelyek az ételek romlásáért felelősek. Ez a magyarázata annak, hogy ilyen nagy mennyiségben van jelen az élelmiszeripari termékekben.

De valóban egészséges vagy megbetegít ez az anyag?

Elhoztunk nektek két ellentmondó véleményt és mindenki maga dönti el, hogy melyik mellett teszi le a voksát.

A Wikipédia hivatalos oldala szerint ez az anyag teljesen ártalmatlan.

Ezt olvashatjátok róla:

“A hiedelemmel ellentétben semmiféle rákkeltő hatása sincs. A szervezetben természetes úton előfordul, ráadásul a DNS-hez közel, nagy koncentrációban található, így ha rákkeltő hatása lenne, szinte az összes sejtünk ráksejtté alakulna. Mi több, ez az egyik legveszélytelenebb élelmiszeripari adalékanyag. Egyszerre akár 100 gramm is elfogyasztható belőle, bár az íze ilyen mennyiségben nem túl kellemes. A félreértés valószínűleg onnan ered, hogy fő eleme a citromsav-ciklusnak, amit más néven Krebs-ciklusnak (Hans Adolf Krebs fedezte fel az 1930-as években) is szoktak nevezni. Szerencsétlen módon a rák neve németül krebs, vagyis egy téves fordítás során Szentgyörgyi-Krebs-ciklus = rák-ciklus. Ebből következtetve a fordító (hibásan) igen rákkeltő hatást tulajdonított a citromsavnak.”

Más források mint a sciencedaily.com és a naturalnews.com azt állítják, hogy több tényező miatt sem egészséges és természetes az iparilag nagy mennyiségben előállított citromsav.

Az egyik vélemény szerint a cukor, amelyet ennek a vegyületnek az előállításánál felhasználnak nagyrészt kukoricából és céklából származik, amelyek legtöbbje genetikailag módosított növény. Az is ismert, hogy a gombatörzsek, amelyek a szintézist végzik azok sem tiszták genetikailag, hanem módosítottak.

Egyre több tanulmány vizsgálja a mesterségesen előállított citromsav, azaz az E 33o egészségre kifejtett káros hatásait.

Úgy tűnik, hogy nem igaz, az hogy a legtermészetesebb élelmiszeripari hatóanyag, hiszen a vizsgálatok azt találták, hogy az szalicilsavhoz hasonlóan ez is károsítja a gyomor nyálkahártyáját és elősegíti a gyomor nyelőcső reflux illetve a gyomorfekély kialakulását. A hosszas bevitel a szem, a bőr a légző rendszer irritációjához vezet. Sokszor hosszas allergiás tünetek, orrfolyás, bőrviszketés, szemirritáció hátterében állhat a vegyi úton előállított citromsav. Mindenki maga dönti el, hogy milyen terméket választ, illetve hogyan étkezik, egy azonban biztos, hogy akik a természetes utat választják nincs könnyű dolguk, hiszen alig kapható már olyan termék, amely címkéjén az E 33o ne lenne feltüntetve.

Legfrissebb

Hirdetés

Aktuális kedvencek

Ez is tetszeni fog

Kapcsolódó cikkek