Betegséggel szembenézni embert próbáló feladat, de ha gyerekről van szó, a diagnózis egyenesen szívet szaggató. Zsenge korban megtapasztalni az élet kegyetlenségeit igazságtalan, ám rejlik ezekben az ártatlan teremtésekben valami földön túli erő, mely átsegíti őket a legnehezebb időszakokon, és a legsötétebb napokon is fényt árasztanak magukból.
Anya Ottley mindössze 6 esztendős volt, amikor élete legrosszabb hírét közölték vele: rákos. A diagnózis azonban nem szegte egy pillanatra sem a jókedvét, bátran felvette a harcot a betegséggel szemben, nem sírt, nem panaszkodott, csak mosolygott és énekelt, mintha mi sem történt volna.
Ahová csak betoppant, a csupaszív kislány bearanyozta a környezetét, ragyogó mosolya nem hervadt le az arcáról még akkor sem, amikor az élet a legkeményebb kövekkel dobálta.
Miután a szülei észrevettek egy csomót a hasában, azonnal elvitték a gyermeket egy orvosi vizsgálatra. Anya vizsgálatainak eredményei olyasmit mutattak, amit egyetlen szülő sem akar hallani. Anya testében a veserák egy ritka formája burjánzott. A betegség sokkolta a szülőket, de a kislány bátor maradt, és elszántan küzdött a betegség ellen. A borzalmas kórházi procedúrák és a kezelések minden egyes lépését derekasan vállalta, és azt sem engedte meg magának, hogy a pusztító kemoterápia elkeserítse.
„[A kemoterápia] beteggé teszi őt, de azt mondja nekem, hogy ez nem túl rossz neki, és hogy más gyerekek [a] kórteremben sokkal betegebbek. Ő ilyen gondoskodó” – fogalmazott az édesanyja, Kathryn Ottley, aki, a keserűségén túllesve örül, hogy gyereke ily pozitívan viseli a rá mért nehézségeket. A fiatal lánynak számos kezeléssel kellett szembenéznie.
Kathryn felidézte azt a napot, amikor Anya megkérdezte tőle, hogy meg fog-e halni. Az anyuka biztosította lányát, hogy túl fogja élni, és teljes szívéből remélte, hogy ez így is lesz.
Kathryn azt is megígérte a gyermekének, hogy ha egyszer ennek vége, és minden rendben lesz, hatalmas bulit csapnak. A kislány útja a gyógyulás felé azonban sok hullámvölgyet rejtegetett.
Az életmentő műtétet követően az orvosok kijelentették, Anyának még 28 hét kemoterápiára van szüksége ahhoz, hogy esélye legyen a túlélésre. A szülők beleroppantak, de a kislány továbbra sem veszítette el a kitartását és akaraterejét.
„Anya hangosan és büszkén megkongatta azt a harangot, ahogy ígérte. Még egyszer köszönöm mindenkinek, kemény kilenc hónap volt, de megcsinálta” – közölte ismerőseivel és barátaival az édesapa, Andrew Ottley.
Kemény hónapok árán, de Anya végül partot ért. Túl volt a kálvárián, és most már a buli miatt izgult, melyet az anyukája ígért neki. Egy különleges dallal készült, melynek szövegét buzgón gyakorolta. Egy Rachel Platten szerzeményt választott, mely tökéletesen összefoglalta a rákbetegséggel kapcsolatos tapasztalatait, és úgy döntött, hogy a közelgő esküvőn, melyre a családja is hivatalos volt, előadja a „Fight Song”-ot.
Anya nem is sejtette, hogy a videó, melyen önfeledten táncol és énekel, milliókhoz fog eljutni. De így történt. Előadása futótűzként terjedt, a netező közönség pedig vele együtt örült, a bátorságáért és kitartásáért, és minden jót kívánt neki. A vizuális anyagot a kislány nagybátyja rögzítette, a képkockákból pedig egyértelműen sugárzott az üzenet: Anya egy harcos, aki nem hagyja, hogy bármi is megtörje.
A kislány bátorsága és pozitív energiája sokakat megérintett, úgy a családon belül, mint a nagyvilágban. Sokan csodálják őt, és hisznek abban, hogy nagy dolgokra hivatott. A produkciót követően, Anya a Pride of Manchester Awards díjátadón kitüntetést kapott, amiért sokakat inspirált.
A díj átvételekor újra elénekelte a dalt, és az előadás alatt mindenki éljenzett. A legjobbakat kívánják neki, és remélik, hogy ezt a pozitív lendületét sosem veszíti majd el.
