KuriózumEgy elvált anya levele a lányát nevelő nőhöz: "Úgy terveztem, hogy utálni...

Egy elvált anya levele a lányát nevelő nőhöz: „Úgy terveztem, hogy utálni foglak”!

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon és a Google Hírek-en!

Egy nő őszinte és nyílt levele arról, hogy mit gondol a lányát nevelő nőtársáról. A szerző Candice Curry, aki ezzel az írásával a világhír küszöbén áll. A címzett Ashkey Parish, Candice volt férjének új felesége.

878888-702x336

A lányom mostohaanyának!

„Mikor férjről, családról álmodoztam, te sosem szerepeltél a terveim között, sosem vágytam arra, hogy egy másik nő segítségét kérjem a gyereknevelésben. Az álmom az volt, hogy a családomat a férjem, a gyerekem és én képezzem, téged nem szerettelek volna az életemben. Kétlem, hogy egy olyan gyereknek akartál volna az anyja lenni, akit nem te hoztál a világra. Lemerném fogadni, hogy neked is az volt az álmod, hogy a családodat a férjed és a gyerekeid alkossák, és ne legyen helye például az én lányomnak. Biztos vagyok benne, hogy mikor elképzelted azt, hogy majd anya leszel, nem az a kép állt össze a fejedben, hogy úgy válsz „édesanyává”, hogy hozzámész a férjemhez, és nem te szülsz gyereket. Tudom, hogy nem így tervezted.

Azonban a Jóistennek más tervei voltak. Egy bestiának tartottalak, és úgy gondoltam, hogy a lányom mellé nem való egy ilyen nő, mikor én nem vagyok mellette, ezért arra kértem, hogy egy percig se nézzen fel rád, csodáljon azért, amilyen vagy.

Aztán találkoztunk. Bevallom, nem ilyennek képzeltelek. Azt hittem, hogy nem foglak tudni elviselni, de nem így lett. Azt hittem, hogy egy otromba, gonosz nőszemély leszel, de gyönyörű voltál, fiatal és kedves.

Láttam a szemedben, hogy te is ugyanúgy tartottál a találkozástól, mint én. Kedvesen mosolyogtál, pedig úgy terveztem, hogy utálni foglak. Miért szúrtad el a tervemet?

Elfogadtad a lányunkat, és attól a pillanattól kezdve, feltétel nélkül szeretted is, az apjával együtt. Mindenbe beavattad a lányunkat, úgy fogadtad el, ahogyan volt.

Mikor a válás mellet döntöttünk, tudtam, hogy nem fogok mindig a lányom mellett lenni, de most hálás vagyok azért, hogy te olyankor is mellette vagy, vigyázol rá, ami nem könnyű egy kamasszal.

Mindig is tiszteletben tartottad az én álláspontomat, tudtad, hogy én vagyok az anyja, és sosem léptél át semmilyen határt. Becsülöm benned azt, hogy mindig megkérded a véleményemet, mikor döntést hozol a lányom érdekében. Ritka kincs vagy, tudod-e?

Neked köszönhetem, hogy van még mindig bátorságom anyának lenni, hogy majd belőle jobb ember lehessen.

Mikor velem van, és felhív, hogy elújságoljon neked valami fontosat, a szívem majd kiugrik örömében. Mikor találkozunk, boldogan és hálával ölellek át.

Megígérem, hogy sosem fogom a pozíciódat megkérdőjelezni, és arra nevelem a lányomat, hogy becsülje meg azt, hogy két édesanyja lehet, hogy két ilyen bátor és nagyszerű nő van mellette.

A Jóisten áldjon meg. Szeretlek!”

A mostohaanya is reagált a levélre. Itt van a válasz.

„Candice, nem tudom, mit mondhatnék. Annyira nem tudok a szavakkal bánni, mint te, ezért néha vannak gondjaim az érzelmeim kifejezésével. Csak annyit mondhatok, hogy sírok, mint a Szerelmünk lapjai című film végén. Nagyon különlegesnek érzem magam, miután elolvastam a levelet. Köszönöm. Az írásod mindig a közelemben és szívemben lesz. Szeretlek.”

A womenwithworth.wordpress.com blogon képeket is lehet találni ezekről a csodálatos asszonyokról, és az egész családról is.

Legfrissebb

Hirdetés

Aktuális kedvencek

Ez is tetszeni fog

Kapcsolódó cikkek