1869-ben, az orosz kémikus, Dmitri Mendeleev (magyarul Dmitrij Ivanovics Mengyelejev), világhírnévre tett szert, miután neki sikerült az, amit elődei egy évszázadon keresztül nem tudtak megvalósítani: a történelem során elsőként sikerült táblázatba rendezni az addig ismert kémiai elemeket, mely rendszert ma is használunk.
1971-ben, az UNESCO Courier kiadványa így nyilatkozott az orosz tudósról: „Az ember, aki rendet és törvényt teremtett a kémiában!”
Kevesen tudják azonban, hogy bár ezt az eredmény sok ezer óra kutatás és tanulmány előzte meg, az elemek periódusos rendszere egy álombeli revelációként jelent meg Mendeleev számára.
Mendeleev családja mély szegénységben élt
A kémikus Szibériában született, 1834-ben, egy 17 gyerekes családban. Édesapja, Ivan, művészet, politika és filozófia tanár volt, aki azonban elvesztette munkahelyét, miután megvakult. Édesanyja, Maria, kereskedő családból származott, és miután férje megvakult, ő volt az egyedüli családfenntartó, egy üveggyárban dolgozva.
1847-ben, amikor Mendeleev mindössze 13 éves volt, az édesapa meghalt, és két évvel később, az üveggyár, ahol az édesanyja dolgozott, a lángok martalékává lett. Maria azonban nagyon elszánt volt a fia taníttatása tekintetében, ezért bejárta egész Oroszországot annak érdekében, hogy fiát felvegyék valamelyik egyetemre. Miután a Moszkva Egyetem visszautasította, a fiút végül a Sankt Petersburg-i Egyetem fogadta diákjai közé.
Alig 20 évesen, Mendeleev már tudományos munkáit közölte, és 26 évesen vett részt az első nemzetközi kémia konferencián.
Egy évtizeddel később, nagyon foglalkoztatta, hogy hogyan tudná, az akkor ismert 56 elemet osztályozni, rendszerezni, mivel ez addig még egy kémikusnak sem sikerült. Az 1700-as években ugyanis az akkori tudósok megkezdték a különböző elemek felfedezését, de egy évszázad elteltével sem volt még egy rendszer, ami átláthatóbbá tette volna ezeket.
Dmitri Mendeleev álma és a periódusos rendszer
A fenti helyzet megoldására, Mendeleev minden erőfeszítését latba vetette, hogy végre találjon egy olyan elvet, melynek mentén rendszerbe foglalhatja az elemeket.
1869. február 17-ről 18-ra virradóra, egy kemény és fárasztó nap után, Mendeleev-nek egy álma volt, melyben „látta” maga előtt a periódusos rendszert.
Paul Strathen regényíró, a „Mendeleev álma az elemek keresése során” című könyvében, melyet a tudós naplója alapján írt, hűen visszaadja a reveláció pillanatait:
„Miután még egyszer végig futtatta tekintetét az atomtömegek csökkenő tendenciáján, Mendeleev hirtelen észrevett valami nagyon különöset: egyes tulajdonságok úgy tűnt, hogy minden elemnél periodikusan megismétlődtek. Talán ezzel felfedezett valami fontosat? De mit? Mendeleev megvolt győződve, hogy egy nagyon fontos felfedezés előtt áll, csak még nem tudta értelmezni. Ettől teljesen kimerült, és fejét karjaira hajtva elaludt az asztal mellett. És álmodni kezdett…”
Az álmok ugyanis az ébrenlét ideje alatt megélt képek, ötletek és információk tömkelege, és mivel Mendeleev-et csak ez foglalkoztatta ébren is, ezzel magyarázható az álombeli megvilágosodása.
„A rendszer kialakult az elmémben, csak nem tudom leírni!” – mondta az előtt nem egyszer a tudós, és ekkor következett be a reveláció.
„Egy olyan táblázatról álmodtam, amelyben minden elem a helyén volt. Miután felébredtem azonnal tollat és papírt fogtam, és lejegyeztem mindazt, amit álmomban láttam.” – írta Mendeleev a naplójában.
Hogyan nézett ki a Mendeleev által létrehozott táblázat?
A kémikus által létrehozott táblázatot 1869. március 6-án mutatták be a tudós társdalom számára, melyet napjainkban is a Mendeleev féle táblázatként ismerünk. Ebben a periódusos rendszerben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve. Ez az elrendezés jól szemlélteti az elemek periodikusan változó tulajdonságait, mivel a kémiailag hasonlóan viselkedő elemek így egy oszlopba kerültek. Általánosságban elmondható, hogy a sorok (periódusok) bal oldalán a fémek, a jobb oldalán pedig a nemfémek helyezkednek el.
A Khan Akadémia szerint, Mendeleev megjósolta az akkor még nem ismert elemek tulajdonságait, melyek azóta kiegészítik a táblázatot. Ezek a jóslatok igazaknak bizonyultak, melyre a koronát a gallium felfedezése (1875) és a germániumé (1886) tette fel. A Mendeleev féle táblázata azóta kibővült, és a mai modern periódusos rendszer már 118 elemet tartalmaz.
Létrehozta az első kőolaj finomítót Oroszországban
Ami Mendeleev-et illeti, miután közzétette a periódusos rendszerét, világviszonylatban az egyik legelismertebb tudóssá vált. Munkáját számos elismeréssel és díjjal értékelték. 1890-ben, beadta felmondását a Sankt Petesburg-i Egyetemen, ahol addig tanított, és 1893-ban a Metrológiai Intézet igazgatójává nevezték ki, mely feladatot élete végéig ellátott.
Ugyanakkor Mendeleev tanulmányozta a nyersolaj összetételét is, ezzel hozzájárulva az első orosz kőolaj finomító létrejöttéhez.
