A demencia egy neurológiai betegség, amely a gondolkodási képesség és a kognitív funkciók károsodásával jár. Bár nincs rá gyógymód és időskorban jellemző, hogy az agy megbetegszik – aminek következtében romlik az emlékezet, a gondolkodás, a tájékozódás, a megértés, számolás, véleményalkotás –, mégis utalhatnak rá korai jelek, amelyek felismerésével a folyamat lassítható.
A demencia egyik leggyakoribb tünete a memóriavesztés, de mivel ez egy elég banális állapot, így ritkán gyanakszunk a mögötte megbúvó betegségre.
A szakértők szerint létezik a demenciának egy kevésbé ismert ismertető jele, amely már a korai szakaszban is megjelenhet – beszéd közben. Meglehet, hogy az adott személy nem tudja szóban megfelelően kifejezni magát, illetve szokatlan megfogalmazásokat és kifejezéseket kezd el használni, amelyekre mindenképp érdemes odafigyelni.
Az Egészségügyi Világszervezet adataiból kiderül, jelenleg világszerte több mint 55 millió ember szenved demenciában, és ez a szám évről évre nő. Gyógymód hiányában fontos a diagnózis mielőbbi felállítása annak érdekében, hogy a kórt bizonyos kezelésekkel és terápiával kordában lehessen tartani. Ezért ha észleljük magunkon (vagy ismerősünknél) ezt az árulkodó jelet, érdemes azonnal szakemberhez fordulni.
„Az Alzheimer-kórral vagy demenciával élő embereknek nehézséget okozhat a beszélgetés követése vagy a beszélgetésbe való bekapcsolódás. Előfordulhat, hogy megállnak a beszélgetés közepén, és fogalmuk sincs, hogyan folytassák, vagy megismétlik magukat” – magyarázta az Alzheimer’s Association.
Még nyilvánvalóbb vészcsengő, ha az adott személy „küzd” a szókincsével, és gondot okozhat számára egy ismerős tárgy megnevezése, vagy esetleg tévesen nevezi meg.
Azonban az, hogy néha nehézséget okoz „a megfelelő szó megtalálása”, általában csak egy tipikus, korral járó memóriaprobléma jele is lehet – teszi hozzá a szövetség.
Az Alzheimer’s Society azt is megállapítja, hogy a demencia hatással lehet arra, hogy egy személy miként fejezi ki magát: például az adott tárgynak nem a nevét mondja, hanem körülírja azt (például nem azt mondja, hogy szék, hanem „a dolog, amin ülsz”), vagy éppen a gyűjtőszót használja, amibe az adott tárgy beletartozik (folyóirat helyett könyv).
Az is jellemző, hogy egyszerűen nem találnak rá semmilyen szót, vagy nem is küzdenek az adott szó megtalálásával, hanem olyannal helyettesítik, aminek nincs jelentése (ilyenkor épp kapóra jön az „izé” vagy a „hogyishívják”).
A demencia ráadásul befolyásolja a gondolkodásmódot is, ami hatással lehet az adott személy interakcióira: nem tud megfelelően reagálni a beszélgetésre vagy képtelen követni annak folyamatát. Ez annak tudható be, hogy a betegséggel küszködők nem tudnak koncentrálni, lassabban gondolkodnak az átlagnál, nem tudják vagy időbe telik a megfelelő szavakat összerakni egy beszélgetés során.
„Például hosszabb időbe telhet, amíg feldolgozzák a gondolataikat és kitalálják, hogyan válaszoljanak az elhangzottakra. Az is előfordulhat, hogy egyik témáról a másikra térnek át anélkül, hogy befejeznék a mondatot, mivel nehezebben tudnak koncentrálni” – fejti ki a társaság.
A demencia további árulkodó jele lehet, ha a megszokott napi feladatok elvégzésében nehézségek merülnek fel, vagy az adott személy képtelen követni az időt, zavarodott a helyszínekkel kapcsolatban, illetve (szokatlan) hangulatváltozás észlelhető nála.
