„Megpróbáltak beszervezni, de ezt visszautasítottam” – állítja Orbán Viktor, aki november 3-án, kedden több, az 1980-as évekből származó állambiztonsági dokumentumot is közzétett. A volt miniszterelnök szerint az iratok bizonyítják, hogy a kommunista titkosszolgálat megpróbálta beszervezni, később pedig feleségével és ellenzéki társaival együtt megfigyelés alatt tartotta. A dokumentumok nyilvánosságra hozatala közvetlenül azelőtt történt, hogy Magyarországon megkezdődik az egykori állambiztonsági akták széles körű megnyitása – írja a Twice.hu.
Alig egy nappal az ügynökakták tervezett nyilvánosságra hozatala előtt Orbán Viktor saját múltjáról tett közzé dokumentumokat a Facebookon. A volt kormányfő ezzel Németh Miklós korábbi miniszterelnök állításaira reagált, aki arról beszélt, hogy 1990-ben három, állítása szerint Orbán által készített, kézzel írt jelentést látott a katonai szolgálatának időszakából.
Orbán tagadja, hogy a kommunista állambiztonság beszervezett ügynöke lett volna. Azt állítja, katonai szolgálata idején valóban megpróbálták együttműködésre bírni, de nemet mondott, ezért a kísérlet nem vezetett eredményre. A most nyilvánosságra hozott iratokkal ezt az álláspontját kívánja alátámasztani.
Az ügy újabb fordulatot adott a kommunista titkosszolgálati múlt körüli vitának, amely a rendszerváltás óta visszatérő témája a magyar közéletnek.
Orbán Viktor szerint megpróbálták beszervezni, majd megfigyelték
A volt miniszterelnök a Facebookon közzétett bejegyzésében részletesen felidézte, hogyan emlékszik a kommunista állambiztonsággal való kapcsolatára.
„Sorkatonai szolgálatom első időszaka alatt megpróbáltak beszervezni, de ezt visszautasítottam, így a kísérlet sikertelenül végződött. Később folyamatos megfigyelés alatt tartottak engem, a feleségemet és ellenzéki társaimat. Az állampárt titkos nyomozásainak célszemélyei voltunk mindannyian.
Az is világosan kiderül a dokumentumokból, hogy a nyolcvanas évek elejétől mindenféle titkosszolgálati eszközt bevetettek ellenünk. Megfigyeltek, besúgókat állítottak ránk, lehallgató eszközöket telepítettek a munkahelyünkre, a lakásunkba, sőt, a hálószobánkba is” – írta.
A közzétett dokumentumok között egy 1987. augusztus 25-i állambiztonsági jelentés is szerepel, amely visszautal az öt évvel korábbi beszervezési kísérletre.
Az irat szerint a Belügyminisztérium III/III-2. Osztálya 1982-ben beszervezési céllal tanulmányozta Orbánt, majd elállt a beszervezésétől. Ez fontos különbség: a dokumentum a titkosszolgálat érdeklődését és a beszervezési szándékot igazolja, nem pedig azt, hogy Orbán ténylegesen ügynökké vált volna.
Az egykori ellenzéki politikus megfigyelésére vonatkozó iratokban titkos információgyűjtésről és technikai eszközök alkalmazásának terveiről is szó esik. Egy szolnoki lakással kapcsolatos feljegyzés például lehallgatóeszköz telepítésének szándékát rögzíti.
A dokumentumok értelmezésénél különbséget kell tenni a tervezett, engedélyezett és ténylegesen végrehajtott megfigyelési intézkedések között. Orbán bejegyzésében a lakásában és hálószobájában elhelyezett eszközökről is beszélt, de nem minden részlet igazolható önmagában az egyes iratokból.
Németh Miklós azt állítja, három kézzel írt jelentést látott
A mostani vita előzménye Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó magyar miniszterelnök megszólalása volt.
Németh elmondása szerint 1990-ben olyan dokumentumokat mutattak neki, amelyek között három, állítása szerint Orbán Viktor által készített, kézzel írt jelentés is volt. A volt kormányfő kijelentése azért kapott jelentős figyelmet, mert ezek az állítólagos jelentések más megvilágításba helyezhetnék Orbán sorkatonai időszakát.
A három dokumentum eredetisége és pontos tartalma jelenleg nem ellenőrizhető a nyilvánosan hozzáférhető források alapján. Az sem tisztázott, hogy az eredeti iratok fennmaradtak-e, és ha igen, hol találhatók.
A kérdés Panyi Szabolcs újságíró hamarosan megjelenő, Barátság extrákkal – Putyin szolgálói és szolgálatai Magyarországon című könyvével kapcsolatban is előkerült. A szerző Friderikusz Sándor podcastjában beszélt az állambiztonsági múlttal kapcsolatos információkról és a korábbi jelentések történetéről.
Orbán mostani dokumentumközlése bizonyítja, hogy az állambiztonság foglalkozott a beszervezésével és később megfigyelésével. Nem ad viszont végleges választ arra, hogy Németh Miklós milyen iratokat láthatott 1990-ben.
Ungváry Krisztián szerint a beszervezést bizonyítani kell
Az ügyben Ungváry Krisztián történész is megszólalt, aki óvatosságra intett a dokumentumokból levonható következtetésekkel kapcsolatban.
A történész szerint az bizonyítható, hogy Orbán a sorkatonai szolgálatát követően a kommunista állambiztonság megfigyelt célszemélyévé vált. A korábbi időszakról szóló állításokat viszont külön kell vizsgálni.
Ungváry arra is felhívta a figyelmet, hogy valakinek a katonai elhárítás nyilvántartásában való szereplése nem jelenti automatikusan, hogy az illető beszervezett ügynök volt, vagy ténylegesen jelentéseket készített.
Orbán esetében korábban ismertté vált egy olyan nyilvántartási karton, amely az úgynevezett társadalmi kapcsolatok között tartotta számon. Ez a kategória nem azonos a beszervezett, fedőnéven működő hálózati személy státuszával.
A történész szerint az esetleges korábbi együttműködés lehetőségét dokumentumokkal kellene bizonyítani, és nem elegendő hozzá egy utólag felidézett állítás.
Az ügyben tehát jelenleg két külön kérdésről van szó: az egyik, hogy a kommunista állambiztonság megpróbálta-e beszervezni Orbánt, a másik pedig az, hogy a politikus valaha ténylegesen együttműködött-e a szolgálatokkal. Az elsőre a közzétett iratok támpontot adnak, a másodikra nem szolgáltatnak egyértelmű bizonyítékot.
November 4-én megkezdődik az ügynökakták nyilvánosságra hozatala
Orbán bejegyzése különösen érzékeny időpontban jelent meg. A Magyar Péter vezette kormány november 4-ére, az 1956-os forradalom szovjet leverésének évfordulójára időzítette a kommunista állambiztonsági iratok szélesebb körű hozzáférhetővé tételét.
Az intézkedést a Tisza Párt már a 2026-os országgyűlési választás előtt megígérte. A cél, hogy a korábban korlátozottan kutatható nyilvántartások jelentős része interneten, kereshető formában váljon megismerhetővé.
A tervek szerint az első szakasz november 4-én indul, míg 2027. február 25-én újabb, részletesebb iratanyagok közzététele következhet.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának becslése szerint az érintett nyilvántartásokban 50–60 ezer személy neve szerepelhet. A dokumentumok között lehetnek hálózati személyekre, állambiztonsági tisztekre, együttműködőkre és beszervezési kísérletekre vonatkozó iratok is.
A nyilvánosságra kerülő adatok értelmezése különös körültekintést igényel. Egy név nemcsak azért szerepelhet a nyilvántartásokban, mert az illető jelentéseket készített: előfordulhat, hogy megfigyelték, beszervezési célszemélyként tartották számon, vagy sikertelenül próbálták együttműködésre bírni.
A közzététel több szakaszban történik, az érzékeny személyes adatok egy részét pedig a tervek szerint kitakarják. A következő nagyobb iratcsomagban mintegy kilencezer részletesebb, úgynevezett B-dosszié válhat hozzáférhetővé 2027 februárjában.
