Életünk során elérkezünk egy olyan ponthoz, ahol már nem is számoljuk hány embertől búcsúztunk el. Családtagok, akik meghaltak. Barátok, akiket utazásaink alatt szereztünk. Munkatársak, akiket évekig ismertünk. Szerelmek, amelyektől elidegenedtünk. Többször is elköltözünk, néha már olyan gyakran váltunk lakhelyet, mint fehérneműt. Annyiszor mondtuk már „ég veled!”, hogy már olyan természetesnek tűnik, mint lélegezni. De megtörténik, hogy még egy profi búcsúzónak sem meg könnyen a búcsúzás folyamata.
Az igazság az, hogy mindig búcsúzunk emberektől, állatoktól, otthonoktól, helyektől és élményektől. A káprázó világunkban a távozás életünk elkerülhetetlen része. Nem mentesülnek a búcsúzás alól azok a mély, erős kapcsolataink sem, amelyek csak egy pillanatig tartanak.
Nincsen egy megfelelő módja a búcsúzásnak, és az is biztos, hogy nincs ahogy megállítani azokat az érzelmeket, amelyek azt kísérik. Amit tehetünk, hogy a hozzáállásunkon változtatunk, hogy ezeket a folyamatokat elfogadjuk, ahelyett, hogy ellenük küzdenénk.
Íme néhány mód arra, hogy ezt a folyamatot érzelmileg túléld:
1. Érezd rosszul magad
Ha sok önsegítő könyvet olvastál, mint már sokan mások, biztos megszoktad, hogy rosszul érezni magad nem szabad. Egyes segítő guruk szerint a nap huszonnégy órájában mosolyogva kéne élni, bármi is történjen. Amíg az elméletben ez jól hangzik, a valóságban nem működik. Tehetsz virágot a trágyára, az úgyis büdös marad. Amikor megengedjük magunknak, hogy átérezzük a szomorúságot (vagy bármilyen érzést, ami felbukkan), a gyógyulás hamarabb bekövetkezik. Érzelmeink a barátaink, és nem hiába vannak – ne szaladj el előlük.
2. Értékeld a találkozást
Amikor kezdetét veszi egy búcsúzás, hajlamosak vagyunk a hátramaradt ürességre és szomorúságra figyelni. Ez egy természetes folyamat, amely egy bizonyos célt szolgál, de nem minket fog szolgálni, ha benne ragadunk. Minden találkozásra, kölcsönhatásra – függetlenül attól, hogy jónak vagy rossznak érzékeljük – tekinthetünk úgy, hogy az a javunkat szolgálja. Ha elengedted a szomorúságot, figyelmedet tereld arra, hogy ezzel a személlyel vagy hellyel való találkozásod, miként szolgált téged. Kérdezd meg magadtól: „Hogyan vált javamra ez a tapasztalat?”
3. Fordulj barátaidhoz, családodhoz
Ez adott, de gyakran elhanyagoljuk. Nem mindig szeretünk másokat problémáinkkal zavarni. Mégis, ezzel az a gond, hogy így hajlamosak vagyunk a szükségesnél több időt tölteni az érzéseinkkel, ezzel meghosszabbítva a búcsúzás folyamatát. Ha körülvesszük magunkat családunkkal és barátainkkal, erősnek érezhetjük magunkat. Keress olyan embereket, akik nem föltétlenül látnak el tanáccsal, hanem felajánlják vállukat, amin sírhatsz, és fülüket, amely meghallgatja felbukkanó érzéseidet.
4. Adj irányt energiádnak
Gyakran a búcsúzás olyan érzelmi töltetet, energiát hagy maga után, amivel nem tudunk mit kezdeni. De választhatjuk azt, hogy ezt az energiát felhasználva teszünk valami olyat, amit szeretünk. Lehet elmegyünk edzőterembe, festünk, kirándulunk, a természetben töltünk el időt, vagy megnézzük kedvenc filmünket. Használd ezt az időt arra, hogy belemerülj valamibe, ami boldogságot hoz neked vagy egy pozitív visszajelzést. Mindannyian különböző módon küzdünk meg – válaszd azt, ami számodra a legjobb.
5. Végül, de nem utolsó sorban: légy jó magadhoz
A búcsúzás megidézheti benned a megkönnyebbülés vagy az üresség érzését. Fordítsd ezt az időt arra, hogy érzéseidre hangolódj, és engedd a folyamatot kibontakozni.
