KuriózumA fiatalok manapság annyira boldogtalanok, hogy megváltoztattak egy alapvető életmódbeli mintát

A fiatalok manapság annyira boldogtalanok, hogy megváltoztattak egy alapvető életmódbeli mintát

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket Facebook Messengeren, a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

A Dartmouth Egyetem professzora, David Blanchflower és munkatársai érdekes jelenségre lettek figyelmesek, ami alapjaiban változtatja meg azt a mintát, amit a kutatók korábban megfigyeltek a boldogsággal kapcsolatban.

Legalább 600 publikált cikkből álló szakirodalom utal arra, hogy az emberi boldogsággörbe nem egy, a fiatalkortól az időskor irányába hanyatló egyenes, ahogy azt képzelnénk, hanem egy U alakú görbe. Azaz az emberek fiatal korukban boldogok, aztán középkorúan relatíve boldogtalanok, majd idősebb korukra újra boldogabbak lesznek.

„A különböző adathalmazok és mérések során a középkorúaknál tapasztalt mélypont megállapítása következetesen megismétlődött” – magyarázta Blanchflower, aki korábban szintén erre a következtetésre jutott.

Mostanra azonban megváltozott a helyzet. „Most a fiatal felnőttek (átlagosan) a legkevésbé boldog emberek. A boldogtalanság most már csökken a korral, a boldogság pedig nő, és úgy tűnik, ez a változás 2017 körül kezdődött. Az idősebb korosztály boldogabb, mint a fiatalok.” – tette hozzá Blanchflower.

Az U alakú boldogsággörbe korábban meglepően univerzálisnak számított. Szinte minden vizsgált emberi társadalomban kimutatható volt, a fejlett és gazdag országoktól a fejlődő nemzetekig; az angol nyelvű és az angolul nem beszélő világban egyaránt megfigyelhető volt; magas és alacsony várható élettartamú, demokratikus és kevésbé demokratikus országokban, az átlagkeresetre, vagy a GDP-re való tekintet nélkül.

„Száznegyvenöt országban találtam bizonyítékot erre, köztük százkilenc fejlődő és harminchat fejlett országban” – írta Blanchflower 2020-ban, a jelenségről szóló számos tanulmányának egyikében.

„Európában, Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztrálázsiában és Afrikában. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) harmincöt tagországának mindegyikére jellemző volt az U alakú boldogsággörbe. Az ENSZ 193 tagországából 138-ban” – fejtette ki Blanchflower.

Sőt, az U alakú boldogsággörbét emberszabású majmoknál is megfigyelték, amiből a kutatók arra következtettek, hogy a biológia arra rendelt bennünket, hogy fiatalon és idős korban boldogok legyünk, a kettő között pedig a legboldogtalanabbak.

Eddig legalábbis is tűnt, de ez a tendencia most gyökeresen megváltozott, és a kutatók egyelőre nem értik, miért. A fiatalok jólétében bekövetkezett példátlan visszaesésnek köszönhetően az U alakú boldogsággörbe ma már inkább egy egyenes vonalhoz hasonlít, ahol az élettel való elégedettség a felnőttkor végén a legmagasabb, és a felnőttkor elején a legalacsonyabb.

„Ez eléggé megdöbbentett minket” – mondta Blanchflower, új kutatási eredményeit ismertetve. „Hirtelen elkezdtünk ténylegesen megfigyelni valamit, ami a fiatalok jólétének gyors csökkenését jelentette – különösen a fiatal nők esetében, de a fiatal férfiak esetében a tendenciák nagyon hasonlóak voltak. Olyan változások voltak az adatokban, amelyeket korábban soha nem láttunk.”

A kutatócsoport hatalmas növekedést tapasztalt például a mentális egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő, önmagukban kárt okozó, vagy akár öngyilkossági kísérletet elkövető fiatalok körében. Bár a jelenséget először az Egyesült Államokból származó adatokból figyelték meg, Blanchflower és kollégái későbbi tanulmányai azt mutatták, hogy a probléma sokkal szélesebb körű. Eddig ugyanis a világ több mint 80 országában találták meg ezt a negatív összefüggést.

Blanchflower hangsúlyozta, hogy a változást nem a koronavírus világjárvány okozta, az egyszerűen csak meghosszabbítani látszik a trendet, ami még 2011 körül vette kezdetét. Valószínűleg nem is a munkaerőpiac az oka, mivel úgy tűnik, hogy a fiatalok boldogságérzete éppen akkor kezdett csökkenni, amikor a munkaerőpiac fellendült.

„Olyan magyarázatra van szükség, ami körülbelül 2014 körül kezdődik, globális, és aránytalanul nagy mértékben érinti a fiatalokat – különösen a fiatal nőket” – mondta Blanchflower a Scientific Americannek nyilatkozva, hozzátéve, hogy az okostelefonok elterjedésén kívül semmi más nem jut az eszébe.

A tanulmány még nem esett át szakmai lektoráláson.

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Aktuális kedvencek



    Ez is tetszeni fog

    Kapcsolódó cikkek