Életének 101. évében, pénteken elhunyt gróf Iosonci Bánffy Katalin, a bonchidai Bánffy-kastély tulajdonosa, memoáríró, Bánffy Miklós, Magyarország egykori külügyminiszterének a lánya, a híres grófi családnév utolsó viselője – közölte a hírt a közösségi oldalán Hegedüs Csilla, az erdélyi kastélyt gondozó Transylvania Trust Alapítvány elnöke.
„101 éven át szerette Bonchidát. Varázslatos ember volt. Humora, életöröme, munkabírása és az a megszállottság, ahogy édesapja, gróf Bánffy Miklós munkáját megismertette a világgal, nemcsak erőt, hanem szárnyakat is adott nekünk. Tavaly együtt ünnepeltük a 100. születésnapját, és újra éreztük azt a meleg szeretetet, támogatást, amivel nemcsak követte, hanem mindig elismerte a munkánkat.
Akkor bízta ránk Bonchidát, amikor még nagyon fiatalok voltunk. És mindig, mindig megköszönte nemcsak nekünk, hanem Magyarország kormányának is azt, hogy újra él a kastély. Számomra egy iránytű volt, egy biztos pont, egy állandó a matematikából. Igen, szerettem őt. Isten nyugtassa Bánffy Katalin grófnőt, a bonchidai Bánffy-kastély tulajdonosát” – búcsúzott az Erdély Versailles-ának is nevezett kúria úrnőjétől az alapítvány elnöke.
Gróf Bánffy Katalin 1924 június 5-én született, Budapesten. Nagyapja Bánffy György (1845-1929) képviselő, dédapja Bánffy Miklós (1801-1894) volt, aki a grófi címet 1880-ban szerezte. 1946-ban ment férjhez Ted Jelenhez.
Három gyermekük született: Elisabeth, Nicolette és David. Férje és fia meghalt, egyik lánya Párizsban, a másik New Yorkban. Ő maga a marokkói Tangerben élt, apja írói hagyatékát gondozva. 2014-ben jelent meg memoárkötete Ének az életből címmel. Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának angolra fordításáért pedig 2012-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.
Erdély leglátványosabb főúri kastélyát, a Bánffy-kastélyt a családjától örökölte. Az Erdély Versailles-ának is nevezett, Kolozsvártól 30 kilométerre található épületegyüttes utolsó lakója édesapja, gróf Bánffy Miklós volt, aki 1944 októberében a német megszállás elől menekülve hagyta el a kastélyt.
Bár a történelem megtépázta az egykor káprázatos pompában tündöklő építményt, és elpusztította egykori híres könyvtárát és portrégalériáját, napjainkban a kúria oktatási és kulturális központként működik, évente nagyjából ötvenezer látogatót vonz, és az alapítvány jóvoltából igyekszik visszaszerezni egykori szépségét.
A kastély jelenleg is felújítás alatt áll: a helyreállítási munkálatok megkezdését a bukaresti művelődésügyi minisztérium és a budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közötti, 1999-ben aláírt egyezmény tette lehetővé. 2001 óta a kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány gondozza, 2008-tól ismét a Bánffy család tulajdona.
