Egy fizikailag egészséges 29 éves holland nő úgy döntött, kérelmezi az eutanáziát, mert nem tud tovább megküzdeni a depresszióval, autizmussal és borderline személyiségzavarával.
Zoraya ter Beek, aki egy német határhoz közeli kisvárosban él, meghozta a nehéz döntést, hogy legálisan véget vet az életének. Az esete nagy vitát váltott ki, mivel a mentális betegségekben küzdő személyek esetében az asszisztált öngyilkosság továbbra is szokatlan, bár az utóbbi időben egyre gyakoribb.
Zoraya ter Beek a múlt héten kapta meg a végső engedélyt az asszisztált öngyilkosságra, de az esetről már áprilisban beszámolt a nemzetközi média. A nő azt mondja, nagyon fájdalmasnak találja a vitát, amit az ügy kiváltott.
Elmondása szerint érthető, hogy az olyan esetek, mint az övé vitát váltanak ki, de ennek ellenére mégis elszomorító a helyzet. „Az emberek azt gondolják, hogy ha valaki mentálisan beteg, akkor nem tud tisztán gondolkodni, ami sértő” – nyilatkozta a The Guardiannek.
„Megértem, hogy egyes fogyatékossággal élő emberek esetében félnek a halálba segítés gondolatától, és amiatt aggódhatnak, hogy nyomást gyakorolnak rájuk. De Hollandiában már több mint 20 éve érvényben van ez a törvény. Nagyon szigorú szabályok vannak, és ez tényleg biztonságos” – tette hozzá.
A holland törvények szerint ahhoz, hogy valaki jogosult legyen az eutanáziára, „elviselhetetlen szenvedéssel kell szembesülnie, a javulásra való kilátás nélkül” és értelmi képességei teljes birtokában kell lennie, hogy meghozza ezt a döntést.
Ter Beek problémái még gyerekkorában kezdődtek. Krónikus depresszióban, szorongásban, traumában és borderline személyiségzavarban szenved. Emellett autizmust is diagnosztizáltak nála. Amikor megismerkedett a párjával, azt hitte, hogy a kapcsolatuk javíthat a helyzeten, de nem így történt.
A fiatal nő intenzív kezelésekbe kezdett, többek között terápiába, gyógyszeres kezelésbe és elektrokonvulzív kezelésbe (ECT), vagyis más néven elektrosokk-terápiába. „A terápia során sokat tanultam magamról és a megküzdési mechanizmusokról, de a fő problémákat nem oldotta meg. A kezelés kezdetén az ember reménykedve indul. Azt hittem, hogy jobban leszek. De minél tovább tart a kezelés, annál inkább kezded elveszíteni a reményt” – magyarázta.
„Tudtam, hogy nem tudnék tovább megbirkózni azzal, ahogy most élek.”
Már korábban is fontolóra vette az öngyilkosság lehetőségét, de egy iskoláskori barátnője öngyilkossága, és annak hatása a lány családjára, elbizonytalanította.
„2020 augusztusában fejeztem be az ECT-t, és miután megértettem, hogy nincs több elérhető kezelés, még ugyanezen év decemberében kérelmeztem az eutanáziát. Ez egy hosszú és bonyolult folyamat. Nem arról van szó, hogy hétfőn kérvényezed az asszisztált öngyilkosságot, és péntekre már halott vagy. Hosszú ideig voltam várólistán, mert nagyon kevés orvos hajlandó részt venni a mentális zavarokkal küzdő emberek asszisztált öngyilkosságában. Aztán egy orvos csapatnak értékelnie kell a helyzetet, második véleményt kell kérnie, és a döntést egy másik, független orvosnak kell felülvizsgálnia” – mondta a fiatal nő a folyamatról.
„A három és fél év alatt soha nem inogtam meg a döntésemben. Bűntudatom volt – van egy párom, családom, barátaim, és látom a szenvedésüket. Féltem. De eltökéltem, hogy végigcsinálom. Minden orvos minden szakaszban megkérdezte biztos vagyok-e a dologban, és értésemre adták, hogy bármikor meggondolhatom magamat. A párom a legtöbb beszélgetésen ott volt a szobában, hogy támogasson, de többször megkérték, hogy távozzon, hogy az orvosok megbizonyosodhassanak arról, hogy szabadon beszélek.”
Amikor áprilisban megjelentek az első cikkek arról, hogy eutanáziát kérvényezett, Zoraya hirtelen az érdeklődés középpontjába került, és rengeteg üzenetet kapott ismeretlen emberektől. A legtöbb üzenet és hozzászólás Hollandián kívülről érkezett, sok az Egyesült Államokból.
„Az emberek azt mondták: Ne tedd meg, az életed értékes. Tudom, hogy az. Mások azt mondták, hogy van gyógymódjuk, például egy speciális diéta vagy gyógyszer. Néhányan azt mondták, hogy keressem meg Jézust vagy Allahot, vagy azt mondták, hogy a pokolban fogok égni. Teljes volt a káosz. Nem tudtam megbirkózni ezekkel a negatív megjegyzésekkel” – mondta a fiatal nő, aki ezután minden közösségi oldalon törölte a profilját.
Ter Beek találkozott az orvosaival, és az asszisztált öngyilkosságra a tervek szerint a következő hetekben kerülhet sor. „Megkönnyebbültem. Nagyon hosszú küzdelem volt.” – mondta.
Zoraya ter Beek esete azt mutatja, hogy a nyugati országokban a súlyos mentális problémák miatti asszisztált öngyilkosságok tendenciája az utóbbi időben növekedőben van.
Ter Beek eutanáziafolyamatát aprólékosan megtervezték. Egy orvos elaltatja, mielőtt beadna neki egy gyógyszert, ami megállítja a szívét. A párja végig mellette lesz az eljárás során, ami az otthonuk nappalijában történik majd.
Zoraya ter Beek a közelgő halálára gondolva elmondta, hogy annak ellenére, hogy ő döntött így, természetesen vannak félelmei: „Egy kicsit félek a haláltól, mert ez egy teljesen ismeretlen dolog. Nem igazán tudjuk, hogy mi következik… Vagy talán semmi nincs ezután? Ez az ijesztő része.”
Hollandiában 2001 óta legalizálták az asszisztált öngyilkosságot. A 2022-es évben 8720 eutanáziás halálesetet jegyeztek fel, ami az országban bekövetkezett összes halálesetek mintegy 5%-át teszi ki. Februárban a 93 éves volt holland miniszterelnök, Dries van Agt és felesége szintén asszisztált öngyilkossággal vetettek véget az életüknek.