Mindenkinek megvannak a maga elképzelései a nyugdíjas éveivel kapcsolatban – legyen szó akár egzotikus nyaralásokról, kertészkedésről, vagy békés tengerparti pihenőkről. David Deutchman azonban valami egészen mást akart kezdeni az életével, miután abbahagyta a munkát.
Amikor 2005-ben nyugdíjba vonult, miután hosszú évekig a nemzetközi értékesítés területén dolgozott, egészen szokatlan dologra vállalkozott – koraszülött babákról gondoskodott az atlantai Scottish Rite Kórházban.
Deutchman lényegében arra vállalkozott, hogy némi szeretetet ad azoknak a kisbabáknak, akiknek a szülei valamiért nem lehetnek mellettük folyamatosan az intenzív osztályon. Az volt a feladata, hogy magához ölelje, és megnyugtassa ezeket a babákat.
Minden akkor kezdődött, amikor Deutchman egy napon bement a gyerekkórházba, hogy megnézze, milyen önkéntes munkára lenne lehetősége. Kezdetben olyan betegekkel dolgozott, akik hosszú távú kezelésre szorultak, de miután találkozott két édesanyával, rájött, hogy a kórház legfiatalabb pácienseivel szeretne foglalkozni.
Így értesült a Scottish Rite Kórház „baby buddy” programjáról, aminek lényege, hogy az önkéntesek az újszülött intenzívosztályon ápolt kisbabákat látogatják.
„Amikor először bejöttem dolgozni a kórházba, egy kisbabát adtak az ölembe. Aztán valaki odajött hozzám, és azt mondta: Van egy munkám a számodra. Én pedig egyszerűen imádtam” – mesélte a férfi.
Mivel sok szülő kénytelen dolgozni, és nem lehet végig a kisbabája mellett, a koraszülött osztályon gyakran elkel a segítség. Deutchman minden kedden és csütörtökön bement a kórházba, ahol koraszülött, illetve speciális igényű újszülött babákat bíztak a gondjaira, akiknek a szülei valamiért nem lehettek jelen.
„Mielőtt észbe kaptam volna, az lett a munkám, hogy kisbabákat tartok a karomban, és az évek csak úgy repültek” – mondta Deutchman, aki 15 éven át dolgozott a kórház önkénteseként, és ezalatt kiérdemelte a “The Baby Whisperer” és “ICU Grandpa” beceneveket, mivel hihetetlenül jó munkát végzett.
Amikor az ápolónők átadták a síró kisbabákat az idős férfinak, az újszülöttek szinte azonnal megnyugodtak. Sőt, azok a csecsemők, akik ezután komolyabb beavatkozásra szorultak, vagy injekciót kellett kapniuk, sokkal jobban viselték a megpróbáltatásokat, miután Deutchman a karjában tartotta őket.
„Amikor a karjába vesz egy babát, látszik, ahogy a baba ellazul, mert David is nagyon nyugodt” – magyarázta az egyik ápolónő, Angie Hawthorne. Ráadásul David nemcsak a kisbabáknak nyújtott segítséget, de a szülőket is támogatta.
„Beszélek az anyákkal, és néha megfogom a kezüket, mert az anya kezét fogni ugyanolyan fontos, mint ölbe venni egy kisbabát. Ezek a szülők sok stressznek vannak kitéve. Már az is jelent nekik valamit, ha valaki felajánlja nekik, hogy menjenek el reggelizni, és biztosítja őket, hogy addig ott lesz a kisbabájuk mellett. Ez fontos nekik” – mesélte David Deutchman a People magazinnak.
2017-ig Deutchman 1200 újszülöttnek és szülőnek segített, ami egészen elképesztő eredmény. Ugyanakkor Deutchman is hasznosnak érezte a munkát, amit végzett, és úgy érezte, az valósággal megfiatalította.
„Nagyon örömteli, nem csak azért, mert a babák sírnak, és én segíthetek megvigasztalni őket. Nagyon megszerettem ezt a munkát, de nem csak a babákkal való kapcsolat miatt, hanem a kórház egész légköre miatt” – magyarázta, és más nyugdíjasoknak is azt tanácsolta, keressenek maguknak hasonló elfoglaltságot életük utolsó éveiben.
Davidnél 2020-ban negyedik stádiumú hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak, és rövid, mindössze 17 napig tartó küzdelem után 2020. november 14-én, 86 éves korában elhunyt.
„Hálásak vagyunk minden egyes nap minden egyes percéért, amit ezzel a nagyszerű férjjel, apával és nagypapával tölthettünk” – mondta lánya, Susan Lilly a CNN-nek a férfi halála után.
