Krista és Tatiana Hogan esete annyira egyedi, hogy a tudósok minden korábbi feltevésüket megkérdőjelezik miattuk. Irányítani tudják egymás végtagjait, és az érzékelés bizonyos módjain is megosztoznak – a látáson, az ízlelésen valamint a tapintáson.
A koponyánál összenőtt (cranoipagusos) ikrek rendkívül ritkák, 2,5 millió esetből egyszer fordulnak elő. Az így született csecsemők többsége nem éli túl az első 24 órát sem. Krista és Tatiana Hogan azonban életben maradtak, nagyszerűen boldogulnak, és még mindig meglepik a kutatókat egyedülálló képességeikkel.
Az ikrek 2006. október 25-én születtek, a kanadai Vancouverben. Nem tudták szétválasztani őket, mert a műtét túlságosan kockázatos lett volna. Krista és Tatiana agya a talamusznál kapcsolódik össze – ez az agynak az érzékekkel, a mozgással és a tudattal kapcsolatos régiója, ami fontos átkapcsoló valamint információkat integráló állomásként működik. Egy neurológus szerint ez egyfajta „híd”, ami összeköti a kislány agyát.
Bár a nővérek nagyon is különböző személyiséggel rendelkeznek – az egyikük magabiztosabb, míg a másik gyengédebb, szelídebb természet – a szenzoros és motor képességeik egészen egyedülállóak. Tatiana Krista mindkét szemén keresztül lát, Krista pedig szintén lát nővére egyik szemével.
Tatiana három karjukat és egy lábukat, míg Krista három lábukat és egy karjukat tudja irányítani. Ugyanakkor a tapintás és az ízlelés érzékelése is közös, és azt mondják, ismerik egymás gondolatait, anélkül, hogy meg kellene szólalniuk. „A fejünkben beszélünk” – mondják az ikrek.
Krista és Tatiana ugyanakkor cukorbetegséggel és epilepsziával is küzdenek, ezért naponta inzulin injekciókat kapnak, gyógyszereket szednek, és rendszeresen vérvizsgálaton is átesnek. De a lányok minden nehézség ellenére nagyszerűen vannak, és tele vannak energiával.
Nagy családban nevelkednek, van még két nővérük, Rosa és Shaylee és egy bátyjuk, Christopher. Az ikrek viszonylag későn kezdték el a tanulmányaikat, 2017-ben kezdték el a hatodik osztályt, megtanultak írni, olvasni és számolni.
2014-ben szerepeltek a CBC Radio dokumentumfilmjében is, az „Inseparable: Ten Years Joined at the Head” című projekt bemutatta a lányok mindennapi életét, és többek között azt is elmagyarázták benne, hogy képesek átélni egymás érzéseit.
A közös érzékelés képességét is bemutatták: a nővérek édesanyja, Felicia, megérintette Tatiana arcát, miközben Krista szeme csukva volt, és amikor Kristát megkérdezték, hol érintette meg az édesanyjuk a testvérét, csukott szemmel is helyesen válaszolt.
„Ha az egyiküket megcsiklandozod, a másik is nevet. Ha megcsíped az egyiküket, a másik is felkiált vele együtt, mintha ő is érezné” – magyarázta Felicia.
Azt is hozzátette, hogy a lányok könnyebben átérzik egymás tapasztalatait, de ahhoz, hogy „egymás szemén keresztül lássanak”, nagyobb erőfeszítésre van szükségük. A lányok eldönthetik, hogy meg akarják-e ízlelni, amit a másik iker kóstol, vagy irányíthatják egymás mozdulatait, ha úgy akarják.
„Azt hiszem, senki nem értheti meg igazán, mit érez egy édesanya, amikor megtudja, hogy a gyerekek, akiket a szíve alatt hord, talán nem maradnak életben. Úgy gondolom, ez egy nagyon egyedi érzés, és nagyon nehéz megmagyarázni azt az érzelmi hullámvasutat, amelyen keresztülmész” – mondta Felicia a CBC-nek adott interjúban.
„Ők is csak egyszerű emberek, akik ugyanúgy élik az életüket, mint a többiek. Mi így látjuk őket, és a testvéreik is így látják őket” – tette hozzá az édesanya.
