Mindenki szeret zenét hallgatni, és a legtöbb embernek gyerekkorában megfordult a fejében, hogy belőle is híres zenész legyen. Az ilyen törekvéseket érdemes támogatni, hisz a gyermekkori hangszeres zenélés segít a szellemi és fizikai frissesség megőrzésében, oldja a stresszt és idős korban is élesen tarja az agyat – olvasható az Amerikai Pszichológus Szövetség tanulmányában.
A Kansasi Egyetem kutatásában hetven egészséges 63-83 év közötti felnőttet zenei tudásuk alapján osztottak csoportokra. A kognitív tesztek során a zenei képzettséggel rendelkezők jobban teljesítettek mint azok, akik nem játszottak hangszeren, és nem tanultak kottát olvasni.
Brenda Hanna-Pladdy, a kutatás vezetője szerint az évekig tartó gyakorlás és zenélés olyan alternatív kapcsolatokat hozhat létre az agyban, amely kompenzálhatja a korral járó kognitív hanyatlást. Azoknak sem kell csüggedni, akik már kinőttek a gyerekkorból ugyanis kiderült, hogy az idősebb korban való hangszertanulásnak is van haszna. Az idősebb kori zenélésnek vérnyomáscsökkentő, szívritmus szabályzó, stresszoldó hatású, és egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a zene a szervezet vírusokkal szembeni védettségét is javítja.
A zeneterápiát ugyanakkor már rég használják a memória fejlesztésére demenciával küzdő betegeknél. A zene szoros kapcsolatban áll a tudattalan érzelmekkel, amelyek a zene hatására aktiválódnak – mondta Kimmo Lehtonen finn klinikai zeneterapeuta. John Carpente, a New York-i Rebecca Zeneterápiás Központ igazgatója pedig úgy véli, hogy a zene az Alzheimer-kóros betegek állapotán is javít.
