Az orvos, aki közölte a hírt a szülőkkel, azt gondolta, a diagnózis összetöri a szívüket. A házaspár azonban azt mondja, soha semmit nem változtatnának meg lányaikban.
» Mi vár rád 2022 decemberében? Most megtudhatod, mit tartogatnak számodra a csillagok!
» „20 éves vagyok, és heti 7 napot dolgozom, hogy életben maradjak – egy edzőteremben zuhanyzok, zacskós leveseken élek”
» Vádligörcsökkel ébredsz éjszaka? Ne vedd félvállról, ezt próbálja meg üzenni a tested
» Az orvosok FŰTÉS-t írnak fel kezelés gyanánt a pácienseiknek, akik nem tudják fizetni a számláikat!
Abigail és Isobel Parry egypetéjű ikrek, akik 2011 júniusában születtek, és igazi csodát jelentettek szüleiknek, Jodinak és Mattnek. Annak az esélye ugyanis, hogy egy egypetéjű ikerpár esetében mindkét baba Down-szindrómával szülessen, egy a millióhoz.
A házaspárnak több különböző véleménnyel kellett szembenéznie lányaik állapotát illetően, és Jodi emlékszik rá, hogy az orvos, aki közölte velük a diagnózist, bocsánatot kért tőlük, amit az édesanya nem értett.
A rendőrként dolgozó Jodi és a köztisztviselőként dolgozó Matt kezdetben nagyon megijedt, és úgy érezték, a diagnózis a világ végét jelenti a számukra, mivel azt hitték, nem lehet olyan életük, amilyent elképzeltek, de amikor látták, milyen csodálatosak a lányaik, megváltozott a véleményük.
„Az orvos azt mondta, sajnálja, hogy Abigailnek és Isobelnek Down-szindrómája van. A mai napig nem értem, miért sajnálkozott” – mondta Jodi. Férje, Matt, ugyanígy érez, és azt mondja, nem érdekli, hány kromoszómája van a lányoknak, szerinte mindenképpen tökéletesek. A szülők tisztában voltak azzal, hogy a rendellenesség egészségügyi problémákkal járhat, valamint azzal, hogy a lányok lassabban fejlődnek majd, mint más gyerekek, de azt is tudják, hogy ez még nem jelenti azt, hogy ne lehetne jó életük.
A lányok koraszülöttek voltak, és négy hetet kellett az újszülött intenzívosztályon tölteniük. A kórház elhagyása után is sok kihívás várt még a családra, de ugyanakkor rengeteg szeretetben és szórakozásban is volt részük, ahogy azt egy 2017-es dokumentumfilmben is bemutatták, ami bepillantást engedett a család életébe.
A nővérek akkor 6 évesek voltak, és már iskolába jártak, méghozzá hagyományos iskolába, és nagyon jól boldogultak. Bár a beszédkészségük lassabban fejlődött, mint más, velük egyidős gyerekeké, egyértelműen látszott, hogy képesek fejlődni, és ismertek olyan szavakat, mint „apa”, „anya” és „Finn” – ami a bátyjuk neve.
Finn igazi védelmező idősebb testvér, aki el sem tudja képzelni az életét a húgai nélkül. Tökéletesen megérti, hogy a testvéreinek támogatásra és segítségre van szükségük, és meg is adja ezt nekik. „A Down-szindróma azt jelenti, hogy egy kicsit többet kell segítenem a húgaimnak, mintha nem Down-szindrómás húgaim lennének, mert úgy gyorsabban tudnának tanulni” – mondta Finn.
A Parry család a lancashire-i Chorley-ben él, és a kihívások közepette is nagyon sok vidámságban van részük. A lányok imádnak hintázni és trambulinon ugrálni, de rajzolni is szeretnek, a szülők pedig azt mondják, semmin nem változtatnának rajtuk.
„A világon semmi nem győzhetne meg arról, hogy változtassak a lányaimon. Down-szindrómával is érdemes élni” – mondja az édesanya, aki szeretné, ha az orvos, aki annak idején közölte velük a diagnózist, láthatná, milyen csodálatosan boldogulnak az ikrek. „Szeretném megmutatni neki Abigailt és Isobelt, és megkérdezni, miért sajnálkozott, mert mi most már a világért sem cserélnénk el a lányainkat” – tette hozzá.
Jodi szerint Abigail és Isobel kizárólag pozitív dolgokat hoztak a világba, és bár több orvosi kivizsgálásra van szükségük, mint más gyerekeknek, sokkal több szeretettel, öleléssel és boldogsággal is örvendeztetik meg a szüleiket.
Jodi és Matt egy Twincess nevű oldalt is létrehoztak, hogy felhívják a figyelmet a Down-szindrómára, és eloszlassanak bizonyos mítoszokat és tévhiteket a rendellenességgel kapcsolatban. „Az a lényeg, hogy megünnepeljük a sikereket, ahelyett, hogy azokra a dolgokra összpontosítanánk, amikre nem képesek” – vallják a szülők.
Szeretnék, ha az emberek megértenék, hogy a Down-szindróma diagnózisa még nem jelenti a világ végét. Jodi biztos benne, hogy a lányaiban rengeteg lehetőség rejlik, és csak azt szeretné, ha kapnának egy esélyt az életben.
Abigail és Isobel jól teljesítenek az iskolában, és a beszédkészségük is napról napra javul. Nagyrészt jelnyelven kommunikálnak, és bárhová is mennek, vidám, szeretetteljes magatartásuk mindenkire hatással van.
Az ikrek a közösségi oldalakon is nagyon népszerűek, ahol rengetegen halmozták el a családot jókívánságokkal. „Kis drágák, milyen boldogok! Fogadok, hogy nagyon büszkék vagytok rájuk” – írta az egyik hozzászóló.
„Milyen angyali páros. Isten segítsen nekik az iskolai kihívásokban. Imádkozni fogok értük” – tette hozzá egy másik felhasználó.
