Ez a mindennapos szokás nem csak zavaró lehet, de néha egyenesen helyrehozhatatlan károkat is okozhat. A pletyka nem egyszerűen az információszerzés egyik módja, ahogy azt gyakran mondják, és nem is szokványos beszélgetés, hiszen ilyenkor az „információt” általában rossz szándékkal terjesztjük. Időnként ugyan jóindulatúnak tűnhet, de közvetett módon támadunk vele valakit.
Laura-Maria Cojocaru pszichológus szerint különböző okai lehetnek annak, hogy ha az emberek fokozott érdeklődést mutatnak mások szakmai vagy magánélete iránt, ezek közül 7 fő indok emelhető ki.
Ezek a következők:
- az elfoglaltság hiánya;
- az a szokás, hogy másokkal hasonlítsuk össze magunkat;
- irigység és bosszúvágy;
- az, ha képtelenek vagyunk elfogadni vagy megoldani egy adott helyzetet;
- alacsony önértékelés és kisebbségi komplexus, amit mások „lekicsinyítésével” próbálunk elfedni;
- érzelmi védekezési mechanizmus, amelynek célja, hogy elterelje a figyelmet a megoldatlan problémákról;
- érzelmi védekezési mechanizmus, amelynek célja azzal vigasztalni az illetőt, hogy az ő problémái kisebbek másokénál.
„Amikor fiatalok vagyunk – minél fiatalabbak vagyunk, annál inkább – tele vagyunk energiával, nagy álmokkal, célokkal, motivációval, az életbe és a sikerbe vetett bizalommal. Azért vagyunk ilyenek, mert még nem fertőzött meg minket teljesen a körülöttünk lévő emberek véleménye, negatívizmusa, maximalizmusa, a kritika, a bizalmatlanság, az egykedvűség, elhanyagoltság, stb. Ahogy haladunk előre az életben, egyre nagyobb eséllyel válunk pletykássá (a feloldatlan frusztrációk növekedése miatt).” – mondja a pszichológus.
A pletyka az öregedés jele
„Ezért elmondhatjuk, hogy a pletykálkodás leginkább az öregedés jele. Ha a pletykás ember biológiai értelemben fiatal is, beszélhetünk érzelmi öregedésről. Ennek ellentéteként, a fiatalság jelei a következők lehetnek: elfogadás, játékosság, boldogság, barátságosság, együttműködés, belső béke, a másokkal való összehasonlítás feladása, mások véleményének figyelmen kívül hagyása, felelősségvállalás a saját döntéseinkért, viselkedésünkért és az életben elért eredményeinkért” – teszi hozzá Laura-Maria Cojocaru pszichológus.
5 tanács, ami segíthet, hogy ne fordítsunk figyelmet a pletykára
Annak érdekében, hogy kijussunk abból az ördögi körből, amit a pletykálkodás von körénk, és hogy ne vegyük túlságosan a lelkünkre a körülöttünk terjedő pletykák negatív hatásait, a szakértő a következőket javasolja:
1. El kell fogadnod és meg kell értened a pletyka okát, amely a leggyakrabban valamilyen megoldatlan érzelmi sérülés.
2. Ha te magad érzel kísértést a pletykálkodásra, próbáld meg hasznosabb dolgokra fordítani az idődet, amelyek hozzásegíthetnek az érzelmi növekedéshez, és segítenek az érzelmi sérülések begyógyításában.
3. Ha mások pletykálnak körülötted, próbáld megváltoztatni a témát, tereld a beszélgetést pozitív, hasznos irányba.
4. Légy hálás mindenkinek, aki belép az életedbe, mert a maga módján minden ember hozzájárul az érzelmi fejlődésedhez.
5. Próbáld folyamatosan fejleszteni az érzelmi intelligenciádat.
