Egy Birminghamből Malagába tartó repülőnek, melynek 81 utas volt a fedélzetén, hirtelen szétrepedt az egyik ablaka. A pilótát, Tom Lancastert, a keletkezett vákuum kirepítette a pilóta fülkéből a repülőgép törzsére.
Bár olyannak tűnhet, mintha a fenti jelenet egy izgalmas film képsora lenne, mindez a valóságban megtörtént eset. 1990. június 10-én, a British Airways 5390-es járata kész volt a felszállásra. 81 személy szeretett volna eljutni az Egyesült Királyságbéli Birminghamből a Spanyolország-i Malagába, üdülés céljából.
A gép pilótája, a 42 éves Tim Lancaster volt, aki tapasztalt pilótának számított a közel 11.050 órányi repülésével. A segédtiszt a 39 éves Alastair Atchinson volt, 7.500 órányi repüléssel a háta mögött. A két pilóta munkáját négy légikísérő és még két műszaki személy segítette.
A felszállás zökkenőmentesen zajlott, és helyi idő szerint 07:33-kor a személyzet hozzákezdett a reggeli tálalásához. A repülő ekkor 5.300 méter magasban volt, az Oxfordshire-i Didcot felett.
És ekkor hirtelen elszabadult a pokol. A pilótafülke egyik ablakán egy repedés jelent meg, melyet egy hatalmas robaj követett és az ablak kitörött. A keletkezett légáramlat a pilótát kirepítette a fülkéből.
Lancaster ugyanis azelőtt pár perccel oldotta ki a biztonsági övét. Szerencséjére, a lába beleakadt a botkormányba, és így nem zuhant a végtelenbe, hanem az légáram mintegy rápréselte a gép törzsére. A legénység egyik tagja, teljes erejéből szorította a szerencsétlenül járt pilóta lábait, aki a hirtelen sokknak és a kinti -17C foknak meg a heves szélnek köszönhetően, eszméletét vesztette.
A másodpilóta, Atchinson, azonban nem veszítette el a lélekjelenlétét, és azonnal megkezdte a kényszerleszállást, de a manővert bonyolította a kapitány blokkolt kormánya. Atchinson tisztában volt vele, hogy gyorsan kell cselekednie, de a földi irányítóközponttal való kommunikációját nagyban nehezítette a hatalmas zaj, mely a pilótafülkében uralkodott a kitört ablak miatt. A központ irányítása így késett, Ogden, a legénység egyik tagja pedig már nehezen tudta tartani a pilóta tehetetlen testét, akinek egyik válla eltörött, és az arcán a fagyás jelei mutatkoztak a hideg szél miatt.
A legénység azt hitte, hogy Tim már nem is él, de a másodpilóta magán kívül kiáltotta Ogdennek, hogy nehogy elengedje Timet.
Atchinsonnak végül sikerült letennie a gépet a Southampton-i reptérre, 7:55 perckor.
Tim teste teljesen a géptörzsre volt préselődve a légáram és ütközés következtében. Tim-en és az őt hősiesen tartó Ogdenen kívül, mindenki sérülés nélkül úszta meg a történetet.
A kapitányt azonnal kórházba szállították, és 5 hónap elteltével teljesen felépült. A repülést 2008-ig folytatta, amikor aztán visszavonult.
Mind Atchinsont, mind pedig a legénység két tagját hősként ünnepelték, a Királynő pedig kitüntette mindhármukat.
Megmagyarázhatatlan, de Nigel Ogden, aki a kapitányt tartotta mindvégig, akkor nem részesült kitüntetésben, de ezt a tévedést hamar orvosolták, és az Ő érdemeit is elismerte a Királynő.
De miért is repedhetett meg a gép ablaka?
A kivizsgálás során megállapították, hogy a gép ablakát a felszállást megelőzően 27 órával cserélték ki és a sietség miatt nem rögzítették kellőképpen. A rögzítőcsavarok vagy rövidek vagy nem megfelelő vastagságúak voltak.
Ebből okulva, azóta az ablakrögzítő elemeit a gép belső terében helyezik el, a nagyobb biztonság érdekében.
