Senki nem lehet boldog az élet minden pillanatában, ezért a boldogtalanság olyan érzés, amelyet a legtöbb ember legalább egyszer megtapasztal. Tanulmányok azt mutatják, hogy az életkor olyan tényező, amely hatással van a boldogtalanságra.
Életünk során talán a középkor az, amely különösen nehéz kornak bizonyul, amint azt a „középkorú válság” kifejezés is sugallja. Míg a középkorú válság közismert jelenség, a közelmúltban bevezették a „negyed élet válsága” kifejezést is, amely leírja a boldogtalanság szintjének növekedését, amelyet egyesek 20 évesen tapasztalnak. A közelmúltig azonban nem volt világos, hogy az életkorral összefüggő boldogtalanság növekedése csak egyedi vagy általános jelenség, függetlenül attól, hogy melyik országban élünk.
Egy új tanulmány szisztematikusan kutatta ezt a kérdést az emberek nagyon nagy mintájának felhasználásával. Ebben a tanulmányban több mint 14 millió résztvevő adatait elemezték különböző országokból. A kutatás résztvevői a következő boldogtalansággal kapcsolatos kérdésekre válaszoltak.
1. Mentális egészség
Ez a téma, kérdéseket tartalmazott azokról a napokról, amelyeken az alany rosszabbul érezte magát vagy nehézségei voltak, amikor depressziósnak, aggódónak, szomorúnak, stresszesnek, szorongónak érezte magát, vagy olyan napokról, amikor úgy vélte, hogy különféle fóbiák, esetleg pánikrohamok gyötrik.
2. Társadalmi érzések és interakciók
Ez a témakör, kérdéseket tartalmazott arról az érzésekről, hogy kiközösítve érezték-e magukat, le tudtak-e legyőzni bizonyos nehézségeket, kérdéseket az önbizalom elvesztéséről, a kudarcról, a magányról és a feszült állapotokról.
3. Fizikai jólét
Ez a téma a fájdalom megtapasztalásával és a jó alvás, pihenés képtelenségével kapcsolatos kérdéseket tartalmazott.
4. Nemzeti jólét
A nemzeti jólét kérdéseket tartalmazott az egyes országok helyzetéről és arról, hogy javult-e vagy rosszabbodott a kutatás ideje alatt.
E vizsgálat eredményei a következők voltak: Európában és az Egyesült Államokban a boldogtalanság szintje 40, illetve 49 éves kor végén tetőzött. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek meglehetősen alacsony szintű boldogtalansággal kezdenek, amely 49 éves korig növekszik, majd ez a boldogtalanság ismét csökken, vagyis az idősebb felnőttek átlagosan kevésbé boldogtalanok, mint a 49 évesek. Ezek az eredmények alátámasztották a „középkorú válság” jelenségének a létezését sok országban, másrészt nem született tudományos bizonyíték a „negyed élet válság” fogalmának alátámasztására.
A boldogság mértékének 49 éves kor utáni csökkenésére, a tanulmány szerzője három lehetséges magyarázatot ad!
Az első arra a tényre utal, hogy az emberek 49 éves koruk után könnyebben lemondanak a lehetetlen álmok megvalósításáról, és elégedettek a reális célokkal, amelyek mind hozzájárulnak a boldogtalanság mértékének csökkenéséhez.
A második arra a tényre utal, hogy a kevésbé boldogtalan emberek tovább élhetnek, ami az időskori boldogtalanság szintjének csökkenéséhez vezet.
A harmadik pedig arra mutat rá, hogy az idősebb emberek azt látván, hogy a nemzedékükből többen hunynak el bizonyos betegségekben, hálásabbnak érzik magukat, hogy ők még mindig jó egészségnek örvendenek, ezzel csökkentve a boldogtalanság szintjét.
