A történelemben egy sor olyan nagy embert, zsenit, gondolkodót és tudóst találni, akik hittek abban, hogy amit nagyon akarnak, azt meg is tudják valósítani. Ők legtöbbször azok voltak, akiket a közösség, a társadalom furának, sok esetben őrültnek nézett.
Az olasz szobrász, Agostino d’Antonio nagy igyekezettel és szorgalommal esett neki egy hatalmas márványtömbnek, hogy elkészíthesse remekművét. De egy pillanatban azt mondta: “Nem tudok mit kezdeni ezzel a tömbbel.” A többi szobrász is azon a véleményen volt, hogy nem lehet abból a kőből semmit kihozni. Ekkor lépett a színre Michelangelo, aki meglátott valamit a hatalmas márványkőben. És kimondta: “Képes vagyok rá, én ezt meg tudom csinálni!”– Ennek a hozzáállásnak köszönhetjük a Dávid szobrot.
Annak idején spanyol tudósok, de maga a király is elvetette Kolumbusz azon abszurdnak tűnő elképzelését, hogy létezik India felé egy rövidebb hajóút is. Kolumbusz meg volt győződve arról, hogy a Föld nem lapos. Ő is kimondta: “Képes vagyok rá!”. És elindult hosszú útjára. Igaz nem jutott el Indiába, de felfedezte az Új világot, Amerikát.
Még a nagy Thomas Alva Edison is megpróbálta lebeszélni barátját, Henry Fordot (fotó), hogy automobilt építsen, mivel meg volt győződve, hogy a jármű eltűnik a felesleges találmányok süllyesztőjében. Edison felkérte Fordot, hogy dolgozzon neki, Ford azonban kitartott elképzelése mellett, követte álmát. És mint mindenki tudja, terveit valóra váltotta.
“Ne foglalkozz azzal, azt tudományosan nem lehet bizonyítani!” – mondták a polónium és a rádium felfedezőjének, Marie Curie-nak. A lengyel származású francia fizikus és kémikus, Nobel-díjas nő viszont nem hagyta annyiban a dolgot, és meg volt győződve arról, hogy képes lesz rá, és meg is csinálta.
Ne feledkezzünk meg a Wright fivérekről sem, akik miután előálltak a repülőgép ötletével mindenki kikacagta őket, még az édesapjuk, a barátaik, nem is beszélve az újságírókról. “Ne költsétek ilyesmikre a pénzt. A repülést hagyjátok a madarakra.” – mondták gúnyosan. “Hát sajnáljuk, nekünk vagy egy álmunk, és azt meg fogjuk valósítani.” – felelték. És sikerült is nekik, hiszen megépítettek az első irányítható, motor által meghajtott repülőgépet.
Benjamin Franklint is igyekeztek lebeszélni arról, hogy tovább kísérletezzen az elektromosság területén, hiszen abszurd dolog és időpocsékolás. Szerencsére Franklin bízott önmagában, így neki köszönhetjük a például a villámhárítót.
Mi is képesek lehetünk nagy dolgok megvalósítására, csak mondjuk ki a kulcsmondatot: “Képes vagyok rá!”