A következő három percben egy olyan reklámfilmet láthatunk, amely akár díjnyertes rövidfilmként is megállná a helyét. Ez az alkotás a kínai újévi ünnepség alkalmából készült, hiszen a keleti országban nagy hagyománya van az újévi családi összejöveteleknek.
A két főszereplő egy lázadó kamasz fiú, és annak édesapja. A történet drámaian indul, hiszen a fiú indulatosan hagyja maga mögött a családi házat, apjával durván összevesznek, mert annak nem tetszik gondtalan, felelőtlen, léha életvitele.
Az anya igyekszik marasztalni fiát, mondván, hogy apja nem gondolta komolyan, amiket mondott. A később egy építkezésen munkát kapó srác a mélybe zuhan, ennek pedig komoly következményei lesznek. Ugyan életben marad, de lebénul és tolószékbe kerül.
Depresszió lesz úrrá rajta, nem eszik, a szüleit szinte teljesen elutasítja. Apja nem bírja tovább, így egyik reggel bemegy és kiemeli fiát az ágyból, a hátára veszi, és mindennap addig hurcolja, ösztönzi, amíg az lábra nem áll.
Az eredmény: a fiú az újévi közös vacsorához már saját lábán érkezik. Sose felejtsünk el szeretni! – ez a reklámfilm legfontosabb üzenete.
