A négy éves kisfiam játékporszívót, babakocsit és egy fiú babát szeretett volna a születésnapjára.

Kezdetben úgy gondoltam, hogy a porszívó csak valami múló szeszély, ezért felvettem a születésnapi kívánságlistájára. Úgy értem, a legtöbb játéka kisautó. A hagyományos autó mellett vannak dömperek, teherautók, szemétszállítók, tűzoltó- mentő- és rendőrautók, minden, ami csak létezik a világon. Ha van kormánya és kerekei, annak a játéknak már nyert ügye van. De nem csak ezekkel játszik. Szereti az építőkockákat, a csavarokat, gombokat, könyveket, a Playmobilt és a Legót. Csak éppen… szereti a plüss figurákat és a babákat is. Mindegyiknek nevet ad: Gabi, Jancsi, Rajmi, az egyiküket pedig Nonstopnak hívja. De egy játékporszívó? Nos, jó, vegyük fel a kívánságlistára, nehogy fölöslegesen dobjuk ki a pénzt. Ez a lista jó módszer arra, hogy meggyőződjünk róla, ha valamit igazán akar, nem csak átmeneti szeszélyről van szó. Ha valami kiállja az idő próbáját, és még mindig izgatottan várja, hogy megkaphassa, akkor megvesszük. A kívánságlista nagyon jó ötlet, én mondom!

Születésnapjára megkapta a porszívót. Nagy volt az öröm. A kis ünnepelt fél órán át porszívózott a lakásban. Megkapta a babakocsit is. Azóta mindenhová magával viszi. Egy szem epret ültetett bele, és úgy tolja körbe a kocsit.

De ez a babakocsi elég kislányos. – mondják nekem az emberek.

Na és? – kérdezem.

Babát is akart. Nem aggódsz?

Nem. És különben sem ez volt az első alkalom.

Ez a porszívó rózsaszín.

Inkább ne menjünk ebbe bele – mondom én.

Miért nem aggódok amiatt, hogy a négy éves kisfiam babákkal is játszik, játékporszívót szeretne, és egy babakocsit tologat körbe-körbe?

Mert neki ez tetszik, és ez nekem éppen elég.

És ha egy kicsit belegondolunk…

A babákkal való játék segít neki az empátia gyakorlásában.

Fejleszti az apai ösztöneit.

A nyelvérzéke is fejlődik. Legyünk őszinték, bármennyire értékeljük is a kisautókat, azt azért el kell ismernünk, hogy a babákkal való játék több szó használatát feltételezi, mint a „vrum-vrum”.

A babákkal való játék sok érzelmet is feltételez, amelyeket nehezebb beépíteni a teherautókkal való játékba.

Másrészről, nem hiszem, hogy a kisfiúk kezébe kellene nyomnunk a babákat, csak azért, hogy nemi szempontból semlegesek maradjunk, vagy jó benyomást keltsünk a modern felfogású barátainkban. Úgy gondolom, hogy sokféle játékkal meg kell ismertetnünk a gyereket, de szem előtt kell tartanunk az ő ízlését is. Készült egy tanulmány, amely kimutatta, hogy a másfél éves kisfiúk túlnyomó része a kisautót választja a felkínált játékok közül, a kislányok többsége pedig babával játszana, azért, mert ilyen a természetük, nem azért mert valaki átmosta volna az agyukat. Ez pedig teljesen rendben van így.

De akkor sem kell megijednünk, ha egy kisfiú gyöngyökkel játszik, vagy egy kislány Elsa helyett Pókembernek öltözik. A gyerekek kísérleteznek. Mindent látni, tudni akarnak. Nem gondolom, hogy adott módon kellene nevelnünk őket, hogy igazodniuk kelljen a szülők vagy a társadalom elvárásaihoz. Azt hiszem, úgy kellene nevelnünk őket, hogy figyelembe vesszük, milyenek is ők valójában. Mutassuk meg nekik, hogy szeretjük őket, bármivel is játszanak.

Ugyanakkor a fiam tudja, hogy én nem szeretek farkast, vadászt, harcost játszani. Szeretek olvasni, mentőautókkal játszani, mondjuk úgy, hogy a kisautók összekoccanása a maximális erőszak, amit el tudok fogadni. Minden másra ott van neki az édesapja. Vele moroghat, nyávoghat, kúszhat-mászhat, dobálhatja magát. Vagy tudom is én, mi az, ami örömet szerez nekik, ha együtt játszanak. Ez önmagában se nem jó, se nem rossz. Különböző emberek vagyunk, különböző kedvtelésekkel. Tiszteletben tartjuk ezt egymásban, és keressük azokat a pontokat, ahol találkoznak a világaink.

Egyik nap, látva, hogy sminkelek (ez ritkán fordul elő nálunk), azt szerette volna, ha neki is adok a krémemből. Bekentem vele az arcát. Aztán ki akarta próbálni a szempilla fogómat. Megengedtem neki, persze csak a felügyeletem mellett, mert ez veszélyes eszköz tud lenni. Persze nem ment vele semmire, csak az ujjait csípte be. Na és? Jól szórakoztunk.

Nincs okunk aggodalomra, ha egy kisfiú ki akarja próbálni a körömlakkot fel akar próbálni egy szoknyát, vagy Piroska szeretne lenni a meséből. Ez még nem jelenti azt, hogy lány szeretne lenni, vagy, hogy később a férfiakhoz fog vonzódni. De azzal se lenne baj, ha így lenne, azt leszámítva, hogy melegként nem lenne könnyű az élete.

A fiúk is játszanak babákkal, a lányok pedig autókkal. Mert a gyerekek mindkettővel szeretnek játszani. Éppen elég instrukciót adunk nekik: hogy kell tartani a kanalat, hogy kell szürcsölés nélkül enni a levest, hogy kell fogat mosni lefekvés előtt, hogy kell köszönni, ha találkozunk valakivel, hogy kell köszönetet mondani. Azt hiszem, el kellene fogadnunk, hogy a játékhoz viszont a gyerekek értenek jobban, akár fiúk, akár lányok.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.